„És megérintve a fülét, meggyógyította őt” Lk 22,47–53
47Miközben ezeket mondta, íme, sokaság közeledett, amelynek élén Júdás, a tizenkettő egyike haladt, és Jézushoz lépett, hogy megcsókolja.48Jézus így szólt hozzá: "Júdás, csókkal árulod el az Emberfiát?" 49Amikor a körülötte levők látták, hogy mi készül, megkérdezték: "Uram, odavágjunk a karddal?"50Egyikük oda is csapott a főpap szolgájára, és levágta a jobb fülét.51Jézus azonban megszólalt, és ezt mondta nekik: "Hagyjátok abba!" És megérintve a fülét, meggyógyította őt.52Majd ezt mondta a főpapoknak, a templomőrség vezetőinek és a véneknek, amikor odaléptek hozzá: "Úgy vonultok ki ellenem kardokkal és botokkal, mint valami rabló ellen.53Amikor nap mint nap veletek voltam a templomban, nem emeltetek rám kezet. De ez a ti órátok és a sötétség hatalmának ideje."
Jézus akkor is gyógyít, amikor rátámadnak és elfogják. A kereszt útján sem fogy el szeretete. De ne felejtsük el, hogy itt meggondolatlan és kapkodó tanítványa tettét hozza helyre. Mennyire nem méltó Jézus körül a vagdalkozás sem karddal, sem szavakkal! Uram, csitítsd le méltatlan vitáinkat, adok-kapok küzdelmeinket gyógyító érintéseddel!
RÉ 334 MRÉ 220
„Azután levágta Jéhú mindazokat, akik még megmaradtak Áháb házából…” (2Kir 10) 2Kir 10
Jéhú Isten ítéletének eszköze (2Királyok 10,30), ezért nem közeledhetett békés szándékkal Áháb háza felé. Rettenetes véget ért Áháb háza népe. Nincs irgalom. Mégis, ez a vérengzés megdöbbent, letaglóz. Hóseás próféta szerint az Úr számon kéri Áháb családjának vérét Jéhú háza népén (Hóseás 1,4). Jéhú bizony túlment ebben a vérengzésben a kiszabott határon, Isten ítéletét végrehajtva elragadta őt az emberi indulat. Könyörülj Urunk, nehogy emberi dühünket, gyűlöletünket, indulatainkat összekeverjük valaha is a Te ítéleteddel. Nem közeledhetünk az istenetelen tévesztések felé megalkuvással (2Királyok 9,22), de nekünk legyen elég már az, hogy Te megfizettél mindenért Egyszülött Fiad kínhalálában. Ezért mi ne akarjunk igazság-osztók lenni. Egyet tehetünk, békés szándékkal, de egyre kristálytisztább igei látással hirdessük a Te akaratodat és evangéliumodat. Ez harc, de a békesség szándékától vezérelt harc. Soha nem szabad evangéliumot emberi indulatból hirdetni! Az evangélium hirdetése majd elvégzi, kétélű kardként az üdvösséget és az ítéletet. Az a kérdés, hogy van-e békességed, tényleg megváltott ember vagy-e, mert akkor az Úr követeként a szándékod is csak békességes lehet, evangéliumi, a többi pedig az Úr dolga!