„Semmi bűnt nem találok…” Lk 23,1–5
1Ezután elindult az egész testület, és elvitték őt Pilátushoz. 2Ott így kezdték vádolni: „Megállapítottuk, hogy félrevezeti népünket, ellenzi, hogy adót fizessünk a császárnak, és azt állítja magáról, hogy ő a felkent király." 3Pilátus megkérdezte tőle: „Te vagy a zsidók királya?" Ő pedig ezt felelte: „Te mondod." 4Pilátus erre így szólt a főpapokhoz és a sokasághoz: „Semmi bűnt nem találok ebben az emberben." 5De azok erősen állították: „Fellázítja a népet tanításával egész Júdeában, Galileától kezdve egészen idáig."
Elérkezett az a nap amikor a formális vallási igazság, a megkötözött Igazságot az igazság-szolgáltatóhoz viszi. A vallásos szív vádol, az Igazság szint vall, a világi bíró az emberi dimenzióban tényállást közöl: „Semmi bűnt nem találok..."(4). Jézussal találkozvanekünk is döntenünk kell, hogy mit kezdünk a magunk igazával, és mit kezdünk Isten Igazságával. A személyes döntés következménye örök élet, vagy örök kárhozat.
RÉ 173 MRÉ 157 Zsolt 36
„… megkegyelmezett nekik az Úr… szövetségéért… ” (2Kir 13) 2Kir 13
Jóáház és Jóás, északi királyok azt tették, amit rossznak tart az Úr. Mégis hatalmas evangéliumot olvasunk róluk: Isten mindkét király alatt könyörült népén (5 és 23), elzavarta az őket nyomorgató arám királyt, noha ők tovább folytatták azt, amit rossznak tartott az Úr (6 és 11). Ennek oka csupán az Úr kiválasztó kegyelme és megmásíthatatlan szövetsége: „megkegyelmezett nekik az Úr, megkönyörült rajtuk, ... szövetségért" (23). Ez az evangélium: nem az érdemeikért cselekedett így az Úr, mert továbbra is rossz úton jártak, és azon maradtak; az Úr mégis könyörült rajtuk, mert nem rájuk tekintett, hanem Krisztusra! Mit jelent rossz úton járni? Mindannyian azon járunk, kegyelme nélkül elveszünk. Az életünk nem tiszta; tele van konfliktussal, még ha az Úr ügyéért vállaljuk is fel azokat; fejünk-szívünk tele van rossz gondolatokkal. Jogos az Úr haragja (3). Mindezek tények, a megtért ember életében is! Döbbenetes dráma Peter Shaffer Equus című darabja, kellemetlenül mélyre megy, olyan dolgokat hoz szóba, ami mindnyájunk problémája, és amit az egyházban soha nem lehet tematizálni, és talán nem is kell; de az nem igaz, hogy az újjászületett embernek nincsenek problémái; ezernyi kínja van. Megváltás kell, kegyelem, Krisztus! Sírni kellene, hogy éppen ezt nem látjuk (14).