„Atyám, bocsáss meg nekik..." Lk 23,32–38
32Két gonosztevőt is vittek, hogy vele együtt végezzék ki őket. 33Amikor arra a helyre értek, amelyet Koponya-helynek hívtak, keresztre feszítették őt, és a gonosztevőket: az egyiket a jobb, a másikat a bal keze felől. 34Jézus pedig így könyörgött: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek." Azután sorsvetéssel osztozkodtak ruháin. 35A nép ott állt és nézte. A főemberek pedig velük együtt így csúfolódtak: „Másokat megmentett, mentse meg magát, ha ő az Isten választott Krisztusa!" 36Kigúnyolták a katonák is, odamentek hozzá, ecetet vittek neki, 37és így szóltak: „Ha te vagy a zsidók királya, mentsd meg magadat!" 38Felírás is volt a feje fölött görög, latin és héber betűkkel írva: EZ A ZSIDÓK KIRÁLYA.
Az Úr elvesztéséért nem másokat kell hibáztatnunk. Nem a főemberek, a katonák, a durva szegek, hanem a mi saját bűneink szegezték őt oda! Miattunk ment a keresztre, és értünk imádkozik: „Atyám, bocsáss meg nekik..."(34). Nem mondhatod, hogy értem senki nem imádkozott. Szabad az út az Atyához, van bűnbocsánat és kegyelem. A hit a tiéd is lehet. Ha kéred és elfogadod, akkor nyitva a menny, és van megváltás!
RÉ 342 MRÉ 215
„… elfoglalta Asszíria királya Samáriát, Izráelt pedig fogságba hurcolta…” (2Kir 17 ) 2Kir 17
Mindennapi kérdésünk: miért úgy történt, ahogy történt? A mai igeszakaszban is olvasunk egy történelmi eseményt: Izráelt legyőzik és fogságba hurcolják az Asszírok. Hallhatjuk az esemény magyarázatát: Izráel királya először megalázkodott a hatalmas Asszíria előtt, adót fizetett neki (3); de mielőbb szabadulni akart ebből a présből, és Egyiptom segítségét kérte Asszíria ellen (4), akkor Asszíria lerohanta és elhurcolta Izráelt (Kr. e. 722). Ez azonban fenti esemény felszínes magyarázata, a valódi okot ezután olvassuk. „Ez pedig azért történt, mert Izráel fiai vétkeztek Istenük, az Úr ellen" (7). Ez a valódi ok. A bajban sem az Úrban bíztak, hanem emberekben, idegen hatalmakban, mint akkor Egyiptomban. Minden esemény felszíni magyarázata mögött ott rejtőzik a valódi ok, az Isten kegyelmes és igazságos cselekvése. Soha ne a felszínt lásd! Amit Ő most tesz, nem biztos, hogy értjük, de egyszer majd megértjük (János 13,7). Egy azonban döntő: azt cselekedd, amit jónak tart az Úr, Igéjét tanulmányozva pedig egyre inkább kristályosodjon ki, hogy mit tart jónak az Úr!