"Ezt e világ fejedelmei közül senki sem ismerte fel, mert ha felismerték volna, a dicsőség Urát nem feszítették volna meg." 1Kor 2,6–16
10Nekünk pedig kinyilatkoztatta Isten a Lélek által; mert a Lélek mindent megvizsgál, még Isten mélységeit is. 11Mert ki ismerheti meg az emberek közül azt, ami az emberben van? Egyedül az emberi lélek, amely benne lakik. Ugyanígy azt sem ismerheti senki, ami Istenben van, csak Isten Lelke. 12Mi pedig nem a világ lelkét kaptuk, hanem az Istenből való Lelket, hogy megismerjük mindazt, amit Isten ajándékozott nekünk.
13Ezeket hirdetjük is, de nem emberi bölcsességből tanult szavakkal, hanem a Lélektől jött tanítással, a lelki dolgokat a lelki embereknek magyarázva. 14A nem lelki ember pedig nem fogadja el az Isten Lelkének dolgait, mert ezeket bolondságnak tekinti, sőt megismerni sem képes: mert csak lelki módon lehet azokat megítélni. 15A lelki ember azonban mindent megítél, de őt senki sem ítéli meg. 16Mert ki ismerte meg úgy az Úr gondolatát, hogy őt kioktathatná? Bennünk pedig Krisztus értelme van.
Isten kijelentése révén nyilvánvalóvá válik valami, ami eddig rejtve volt. Az ő titkos bölcsessége – amit elrejtett ugyan az ember elől, de melyről azt is eleve elrendelte, hogy a miénk – most az evangélium hirdetése által világossá lesz. Sem az akkori politikai világ, sem a szellemvilág sötét erői nem ismerték fel előre Krisztus kereszthalálának erejét, mert különben megakadályozták volna. Nekünk lehetőségünk van a titok felismerésre. Arra, hogy a keresztfát Isten bölcsességének, és ne emberi bolondságnak lássuk. Éljünk ezzel!
RÉ 19 MRÉ 19„… ezek tértek haza a száműzetésből…” (Ezsd 2 ) Ezsd 2