"...minden épüléseteket szolgálja!" 1Kor 14,26–40
26Mi következik mindezekből, testvéreim? Amikor összejöttök, kinek-kinek van zsoltára, tanítása, kinyilatkoztatása, nyelveken szólása, magyarázata: minden épüléseteket szolgálja! 27Ha nyelveken szól is valaki, ketten vagy legfeljebb hárman szóljanak, mégpedig egymás után; egy valaki pedig magyarázza meg. 28Ha pedig nincs magyarázó, hallgasson a gyülekezetben, csak önmagához szóljon és az Istenhez. 29A próféták pedig ketten vagy hárman szóljanak, a többiek pedig ítéljék meg. 30De ha közben az ott ülők közül egy másik kap kinyilatkoztatást, az előző hallgasson el. 31Mert egyenként mindnyájan prófétálhattok, hogy mindenki tanuljon, és mindenki bátorítást kapjon. 32A prófétákban lévő lélek pedig alárendeli magát a prófétáknak. 33Mert Isten nem a zűrzavarnak, hanem a békességnek Istene. Mint ahogyan ez a szentek valamennyi gyülekezetében történik, 34az asszonyok hallgassanak a gyülekezetekben, mert nincs megengedve nekik, hogy beszéljenek, hanem engedelmeskedjenek, ahogyan a törvény is mondja. 35Ha pedig meg akarnak tudni valamit, otthon kérdezzék meg a férjüket, mert illetlen az asszonynak a gyülekezetben beszélnie. 36Vajon tőletek indult ki az Isten igéje, vagy egyedül hozzátok jutott el? 37Ha valaki azt tartja magáról, hogy próféta vagy Lélektől megragadott ember, tudja meg, hogy amit nektek írok, az az Úr parancsolata. 38És ha valaki ezt nem ismeri el, ne ismertessék el. 39Ezért, testvéreim, törekedjetek a prófétálásra, de a nyelveken való szólást se akadályozzátok. 40Azonban minden illendően és rendben történjék.
A gyülekezetben mindennek a mi épülésünkre kellene szolgálnia (26). Ez nemcsak az egyéni hitéletünket jelenti, hanem a közösségünket is. Jézus képes volt értünk mindent az évszázadokkal korábban megjövendölt próféciák szerint cselekedni, s mindenelőírást és törvényt annak eredeti, Istentől rendelt értelmében betölteni– így kell nekünk is Krisztus követésében mindig feszülten figyelnünk Isten akaratára, hogy annak egymás javára engedelmeskedjünk.
RÉ 388 MRÉ 335
„… pedig ha az ember teljesíti azokat, él általuk…” (Neh 9,16–37 ) Neh 9,16–37
A megújulás tartalma, teológiája: a törvény és az evangélium viszonya. Nehémiás korában Isten Igéjére még, mint törvényre figyeltek, azóta mint evangéliumra tekintünk az Igére. Az egész bibliai üzenet sava-borsa a kettő viszonya. A törvény az irány és a korlát, ami vezet és az úton tart, halálunkat is okozhatja, ha engedetlenek vagyunk, pedig csakis az életet akarja szolgálni. Az evangélium pedig egy televízióból ismert vetélkedővel szemléltethető: Maradj talpon. Aki tudja a választ, az talpon marad, tovább „él". Aki téveszt, hibázik, nem tudja a választ, az Ige szavaival élve „nem teljesít", az alatt megnyílik a biztos talaj, és aláhull. Bocsánat, az jutott eszembe: még jó, hogy nincs a nyakukon kötél. Az evangélium ez, tévesztünk, és ezzel az isteni rend biztos talaját lökjük ki a lábunk alól, de nincs a nyakunkon kötél, sőt, puhára esünk, Isten tenyerébe. Te adsz megmenekedett, új életet mindnyájunknak! (9) Teljesíteni is csak ebben a bizonyosságban tudunk (29).