előző nap
következő nap

„...elbeszélték, mi mindent tett velük Isten" ApCsel 15,1–5

1Némelyek, akik Júdeából jöttek le, így tanították a testvéreket: „Ha nem metélkedtek körül a mózesi szokás szerint, nem üdvözülhettek." 2Mivel pedig Pálnak és Barnabásnak nem kis viszálya és vitája támadt velük, úgy rendelkeztek, hogy ebben a vitás ügyben Pál, Barnabás és néhányan mások is menjenek fel az apostolokhoz és a vénekhez Jeruzsálembe. 3Miután a gyülekezet útnak indította őket, áthaladtak Fönícián és Samárián, elbeszélték a pogányok megtérését, és nagy örömet szereztek minden testvérnek. 4Amikor megérkeztek Jeruzsálembe, örömmel fogadták őket az apostolok és a vének, ők pedig elbeszélték, mi mindent tett velük Isten. 5Előálltak azonban néhányan, akik a farizeusok pártjából lettek hívőkké, és azt mondták, hogy körül kell metélni azokat, és meg kell parancsolni nekik, hogy tartsák meg Mózes törvényét.
Pál és társa egy konkrét vitás kérdés kapcsán érkeznek Jeruzsálembe. Az apostolokkal való találkozó mégsem ennek a megvitatásával, érvek és ellenérvek ütköztetésével kezdődik. Először „...elbeszélték, mi mindent tett velük Isten"(4). Jó lenne ezt megtanulni és soha el nem feledni: fontosabbak Isten tettei, mint a mi ügyeink, gondolataink. Egyáltalán mindaz, ami velünk történik, csak Isten felől értelmezhető.

RÉ 273 MRÉ 355

„… és nem látják meg azt, aki régóta készíti…” (Ézs 22,1–14) Ézs 22,1–14

Annyi lehetőséget kapunk, hogy megváltozzunk; de többnyire nem élünk ezekkel. Szanhérib, asszír király, Kr. e. 701-ben körülvette Jeruzsálemet. Isten azért rendelte oda a városfal köré az asszírokat, hogy Júda népe az Úrhoz forduljon, és megbánja tévesztéseit. Sajnos, nem válaszoltak helyesen erre a támadásra, hanem lakmároztak (2), sőt, vigadozással ütötték el a valós problémákat (23), illetve megerősítették a védműveket.[1] Isten népe azonban nem változott, bizalmát csak az emberi megoldásokba helyezte. Mi cselekedhetünk megfeszülve, de az Úr készít el mindent. Nélküle minden cselekvés olyan, mint a fénykép egy kinagyított részlete, amely önmagában értelmetlen, mert a sok részletnek össze kell állnia egy egésszé; nélküle minden cselekvés olyan, mint a helyben futás, el lehet benne fáradni, de semmit sem haladtunk. Az Úrral készülnek el a dolgok.


[1] Ezékiás király számos védelmi intézkedést tett (2Kórnika 32,4), biztosította a város vízellátását (9-11).