előző nap
következő nap

„Kaptatok-e Szentlelket, amikor hívőkké lettetek?” ApCsel 19,1–7

1Amíg Apollós Korinthusban volt, Pál végigjárva a felső vidékeket, elérkezett Efezusba. Mikor ott néhány tanítványra talált, 2így szólt hozzájuk: „Kaptatok-e Szentlelket, amikor hívőkké lettetek?" Ők így feleltek: „Hiszen még azt sem hallottuk, hogy van Szentlélek." 3Ezután megkérdezte tőlük: „Akkor hogyan keresztelkedtetek meg?" „A János keresztségével" – válaszolták ezek. 4Pál ekkor így szólt: „János, amikor keresztelt, megtérést követelt, de azt mondta a népnek, hogy abban higgyenek, aki utána jön, azaz Jézusban." 5Amikor ezt meghallották, megkeresztelkedtek az Úr Jézus nevére. 6És amikor Pál rájuk tette a kezét, leszállt rájuk a Szentlélek, úgyhogy különböző nyelveken szóltak, és prófétáltak. 7Ezek a férfiak pedig összesen mintegy tizenketten voltak.

 


 

Azaz „Úgy lettetek-e hívőkké, hogy Szentlelket kaptatok?" Keresztelő János bűnbánati keresztsége egy fontos kiindulópont, ahonnan azonban el kell jutni kinek-kinek személyesen is Jézushoz mint alaphoz, hogy a Szentlélek által Krisztusba kereszteltetve (1Kor 12,13) élhessünk a vele és egymással való igazi, lelki közösségben.

RÉ 376 MRÉ 243

„… megfosztja italától a szomjazót…” (Ézs 32,1–8) Ézs 32,1–8

Eljön az ország, ahol az Úr uralkodik majd. ISTEN ORSZÁGÁNAK RAJZA ez a fejezet, ahol a király Jézus Krisztus. Ez az ország már itt van, de az Ő visszajövetelével lesz teljessé. Áldott, reményt adó távlatok ezek. Milyen ez az ország? Ez az ország igazságos lesz. Ez az igazság nem azokban a kategóriákban mutatkozik meg, amiket ebben a világban alkalmazunk az igazságra. Ez az igazságosság abban mutatkozik meg, hogy érvényesül Isten akarata mindenütt, ha lesznek ott vezérek, még azok döntéseiben is (1). Ez az ország rejtekhely az orkánban, fedett hely a zivatarban, patakos hely a szárazságban, árnyékos hely a tűző napon (2). Az itt „lakók” tisztán látnak, és jól hallanak, értelmesen gondolkodnak, tisztán beszélnek a jóról és a rosszról, nem keverve össze a kettőt (3); sőt kitartanak a „nemes” mellett (8). Az Isten országának rajza az is, ahogy ezzel ellentétben a jelen tapasztalatait festi le az Ige: sok felesleges és bolond beszéd, álnok indulat és elvetemült tett jellemzi ezt a világkorszakot (6-7). Mindez megmutatkozik abban, ahogy hamisan szólnak az Istenről, és nem foglalkoznak a másik nyomorúságával: éhezni és szomjazni hagyják a másikat.[1] Isten ígérete azt jelenti, hogy Isten országában nem lát szükséget a testünk, ezért lesz rendben a lelkünk, ezért lesz boldog az egész életünk, és így lesz békességes az egymással való viszonyunk. Töltsön el minket a jelen szorongásai között is reménységgel Isten ígérete.


[1] Nem lelki éhségről és szomjúságról van szó, hanem testi hiányról. Létezik olyan testi nyomorúság, amely még a hívő embert is kiforgathatja magából? Különösen aktuális a szomjúság. Adatok vannak arra, hogy micsoda érték lesz évtizedeken belül a tiszta édesvíz a földtekén, az aranynál is értékesebb; minden kortynál gondolok erre, megbecsülöm. Eljön az idő, amikor kiinnánk még a Balatont is? Szép a tenger, de számunkra a sós víz nem lehet az élet forrása. Nem az lesz számunkra az élet forrása, amit mi szépnek tartunk.