előző nap
következő nap

„…lázadást szít a földkerekségen élő valamennyi zsidó között, és a názáreti irányzat feje” ApCsel 24,1–9

1Öt nap múlva azután lement Anániás főpap néhány vénnel és egy Tertullusz nevű ügyvéddel, és panaszt tettek a helytartónál Pál ellen. 2Amikor behívták, Tertullusz így kezdte vádolni: 3"Nagy békességet biztosítasz számunkra, nagyra becsült Félix, és üdvös változások történnek népünk javára a te gondoskodásod folytán. Ezt mindenkor és mindenütt teljes hálával ismerjük el. 4De hogy hosszan ne fárasszalak, kérlek, hallgasd meg rövid beszédünket, jóindulattal. 5Mi ugyanis megállapítottuk, hogy ez az ember valóságos pestis, lázadást szít a földkerekségen élő valamennyi zsidó között, és a názáreti irányzat feje. 6A templomot is meg akarta szentségteleníteni, de elfogtuk, (és a mi törvényünk szerint akartuk elítélni. 7Liziász ezredes azonban odajött, és erőszakkal kivette őt a kezünk közül, 8és azt parancsolta, hogy vádlói hozzád jöjjenek.) Magad is tudomást szerezhetsz mindarról, amivel vádoljuk, ha őt kihallgatod." 9Csatlakoztak ehhez a vádhoz a zsidók is, és bizonygatták, hogy mindez valóban így van.
Pál ellenségei ezt mondják róla: „...lázadást szít a földkerekségen élő valamennyi zsidó között, és a názáreti irányzat feje"(5). Mindig számolni kell azzal, hogy akik ellenségesen viszonyulnak hozzánk, olyan kijelentéseket és megjegyzéseket tesznek, amelyekkel a legjobb indulattal végzett tevékenységeinket is rossz fénybe állítják. Arra vigyázzunk, hogy mi ne így cselekedjünk. Imádkozzunk naponta azokért is, akik nem szeretnek bennünket!

RÉ 263 MRÉ 338

„Ne félj, mert megváltottalak…” (Ézs 43,1–21) Ézs 43,1–21

Gyönyörű Ige, kívülről tudjuk, vegyük komolyan és örüljünk annak, hogy az Úr tulajdonai vagyunk, akiket név szerint ismer, számon tart, és MEGVÁLT. Ez a bizonyosság képes egyedül elvenni a félelmeket (1-2). Mit jelent ez a megváltás? Izráel népe evilági megoldásokat várt, itteni szabadulást, győzelmet, ügyüket diadalra vezető Messiást. Ez egyrészt becsülendő az ószövetségi üzenetben, ez a „leföldeltség”, mert hús-vér emberként élve ebben a világban, bizony kézzel fogható megoldások kellenek; nem elég valami alig megfogható jövő. Az igazi szabadulás azonban mégis e világon túli, és minden itteni megoldásnál több. Krisztusban ennek a többnek az ideje jött el. Őbenne azonban az örök élet üdvössége áthatja a földi életet: itteni megoldásokat is kínál az örök megoldás.[1]


[1] Olvassuk tovább az Igét, amely elmélyíti az üzenetet, ezért tegyük fel a kérdést: mi az ára ennek a megváltásnak? Isten kárpótlásul ad népéért másokat (3), mert annyira drágák vagyunk neki. Nem vagyunk különbek másoknál, és mégis másokat ad oda érettünk! Egyszerre megható, megtérésre hívó, ugyanakkor döbbenetes és félelmetes ez a kijelentés, amely kérdések özönét támasztja bennünk: miattunk mások szenvednek, vesznek el, hogy mi élhessünk? (Gondoljunk csak bele, egyszerű, hétköznapi szinten, hányan szenvednek, senyvednek, halnak meg azért, hogy mi élhessünk, és jobban élhessünk: az életnek ára van!) Urunk, köszönjük, hogy Te Egyszülött Fiadban ezt a felfoghatatlan helyettes elégtételt nemcsak értelmezted, bemutattad nekünk, hanem egyszer és mindenkorra lerendezted, és megszüntetted érettünk; amikor Önmagadat adtad oda, hogy mi élhessünk. Ez kötelez, mert ettől kezdve csak mi szenvedhetünk másokért, mi adhatjuk oda az életünket másoknak, miközben Isten Lelke mindig arra indít bennünket, hogy miattunk ne szenvedjen senki.