„A császárhoz fellebbeztél, tehát a császár elé fogsz menni." ApCsel 25,6–12
6Miután pedig nyolc vagy tíz napnál tovább nem tartózkodott közöttük, lement Cézáreába. A következő napon pedig beült a bírói székbe, és elővezettette Pált. 7Amikor Pál megjelent, körülállták a Jeruzsálemből lejött zsidók, és sok súlyos vádat emeltek ellene, amelyeket azonban nem tudtak bizonyítani. 8Pál így védekezett: „Sem a zsidók törvénye ellen, sem a templom ellen, sem a császár ellen nem vétettem semmit."
9Fesztusz azonban a zsidók kedvében akart járni, és ezt kérdezte Páltól: „Akarsz-e Jeruzsálembe menni, hogy ott ítélkezzem feletted ebben az ügyben?" 10Pál azonban így válaszolt: „A császár ítélőszéke előtt állok, itt kell ítélkezni felettem. A zsidók ellen nem vétettem semmit, amint magad is jól tudod. 11Mert ha vétkes vagyok, és halált érdemlő dolgot cselekedtem, nem vonakodom a haláltól. Ha pedig ezek alaptalanul vádolnak engem, senki sem szolgáltathat ki nekik. A császárhoz fellebbezek." 12Akkor Fesztusz megbeszélést tartott a tanácsosaival, majd így válaszolt: „A császárhoz fellebbeztél, tehát a császár elé fogsz menni."
9Fesztusz azonban a zsidók kedvében akart járni, és ezt kérdezte Páltól: „Akarsz-e Jeruzsálembe menni, hogy ott ítélkezzem feletted ebben az ügyben?" 10Pál azonban így válaszolt: „A császár ítélőszéke előtt állok, itt kell ítélkezni felettem. A zsidók ellen nem vétettem semmit, amint magad is jól tudod. 11Mert ha vétkes vagyok, és halált érdemlő dolgot cselekedtem, nem vonakodom a haláltól. Ha pedig ezek alaptalanul vádolnak engem, senki sem szolgáltathat ki nekik. A császárhoz fellebbezek." 12Akkor Fesztusz megbeszélést tartott a tanácsosaival, majd így válaszolt: „A császárhoz fellebbeztél, tehát a császár elé fogsz menni."
A kisebbik rossz. Szabadulásra itt nem volt remény, a két fogság közül azt választotta Pál, ahol életben marad. Néha az isteni kiút a helyzetünkből a kisebbik rossz. Talán várnánk az általunk elképzelt „tökéletes" szabadítást, egy csodálatos fordulatot, amely eltüntet minden problémát. Fedezzük fel Isten gondviselésének kevésbé látványos, de annál jelentősebb megjelenéseit is! Elégedjünk meg ezekkel, és adjunk hálát a nagyobb rossztól való megmenekülésért!
RÉ 75 MRÉ 75
„Én megyek előtted…” (Ézsaiás 45,1-8) Ézsaiás 45,1-8
(Esküvőkor) Isten népe új kezdet előtt áll, amikor az Úr, szolgája, a perzsa király által (1), szabadulást készít nekik (Kr. e. 530). Erre az új kezdetre készíti őket Isten az alábbiak szerint. A házasság is egy új kezdet. 1. Isten bemutatkozik (5), szól és megszólít benneteket: én vagyok az Isten kelettől nyugatig, rajtam kívül nincs más; én vagyok a teremtő és megváltó Isten. Adta nektek az életet, az üdvösséget, adott benneteket egymásnak, mert a házasságot nemcsak megteremtette, hanem megváltotta. 2. Isten hitet ad (3): neveteken szólít benneteket, feltárja elrejtett kincsét, az Igét; és megtudjátok, hogy Ő az Isten. Ez a házasság egyetlen esélye. 3. Isten megáld (2 és 8). A rögös utat kiegyenesíti, előttetek jár, vezet benneteket, vaskapukat nyit meg, vagyis a nehézségeket is megoldja, még a lehetetlennek tűnőt is: kitárul az új élet, megtapasztaljátok a mindennapi élet lehetőségét, mert harmatozik az ég és megnyílik a föld, ad termést, egzisztenciát az Úr.