előző nap következő nap

„…hited megtartott téged…” Mk 5,21–34

21Amikor Jézus ismét átkelt a hajón a túlsó partra, nagy sokaság sereglett köré, de ő a tenger partján maradt. 22Ide jött hozzá az egyik zsinagógai elöljáró, név szerint Jairus, aki meglátva őt, lába elé borult, 23és esedezve kérte: „Kislányom halálán van, jöjj, tedd rá a kezed, hogy meggyógyuljon, és életben maradjon." 24Jézus ekkor elindult vele.
A nagy sokaság is követte őt, és tolongott körülötte.
25Egy asszony pedig, aki tizenkét éve vérfolyásos volt, 26sok orvostól sokat szenvedett, mindenét ráköltötte, de semmi hasznát sem látta, hanem még rosszabbul lett; 27amikor meghallotta, amit Jézusról beszéltek, eljött, és a sokaságban hátulról megérintette a ruháját, 28mert így gondolkodott: „Ha megérintem akár csak a ruháját is, meggyógyulok." 29És azonnal elapadt a vérzés forrása, és érezte testében, hogy kigyógyul a bajából. 30Jézus is azonnal észrevette, hogy erő áradt ki belőle, ezért a sokaságban megfordulva így szólt: „Ki érintette meg a ruhámat?" 31Tanítványai így feleltek: „Látod, hogyan tolong körülötted a sokaság, és azt kérdezed: ki érintett meg engem?" 32Jézus erre körülnézett, hogy láthassa azt az asszonyt, aki ezt tette. 33Az asszony pedig, mivel tudta, mi történt vele, félve és remegve jött elő; leborult előtte, és elmondta neki a teljes igazságot. 34Ő pedig ezt mondta neki: „Leányom, a hited megtartott téged: menj el békességgel, és bajodtól megszabadulva légy egészséges."

Ma sokan megtagadják hitüket és nevetségessé teszik a hívőket. Ne szégyelljük megvallani, és másoknak is elmondani, hogy minden jó, áldás, öröm, békesség, gyógyulás a mi életünkben is úgy és azért történt, mert hiszünk az Úr Jézus Krisztusban, akiben egyedül találhat üdvösséget az ember. Legyünk bátor hitvallók. Hitetlen társainknak is hitre van szükségük!

RÉ 276 MRÉ 331

„… nincs, aki közbelépjen…” (Ézs 59,14–21 ) Ézs 59,14–21

Nem mehet így tovább! De ki lép végre közbe? Ki vállalja fel a közbelépés bátorságát és felelősségét? A törvény - tükör, fék és ösztöke: elénk tárja, milyenek vagyunk; korlátoz a rosszban; ösztökél az Isten akarata szerinti jóra. A törvényes rend az Isten rendjének halvány, de ebben a világban nélkülözhetetlen mása. A törvényes rend által Isten folyamatosan közbelép a gonosznak. Ahol nincs törvényes rend, ott az alapvető értékek sem szabályoznak többé; nem számít az igazság, a hűség és a becsület, sőt a nagy gazemberek helyett mások esnek a látszat törvénykezés zsákmányául: egyszerre csak úrrá lesz mindenen a bűn és a gonosz (14-15). Nélkülözhetetlen a törvényes rend, de ez mindig tökéletlen, mert a törvényes rend látszatát fenntartva, paragrafusokkal megtámogatva, is lehetséges rosszat cselekedni. Ezért a törvényes rend mindig csak előképe az isteni rendnek. - Ki az, aki hatékonyan közbelép, aki igazán segít rajtunk, hogy végre, egyéni és közösségi értelemben is „rendben” legyünk?