„Korán reggel...” Mk 15,1–5
1Korán reggel haladéktalanul határozatot hoztak a főpapok a vénekkel, az írástudókkal és az egész nagytanáccsal együtt. Azután Jézust megkötözve elvitték, és átadták Pilátusnak. 2Pilátus pedig megkérdezte tőle: „Te vagy a zsidók királya?" Ő így válaszolt neki: „Te mondod." 3A főpapok hevesen vádolták őt. 4Pilátus ismét megkérdezte tőle: „Nem felelsz semmit? Nézd, mennyire vádolnak!" 5Jézus pedig többé semmit sem válaszolt, úgyhogy Pilátus nagyon elcsodálkozott.
Márk evangéliumában különös szerepe van az időnek, a jelzőknek, ezért a passió leírását is ebből a szempontból fogjuk olvasni. „Korán reggel...” (1) elkezdődik a világtörténelem egyik legdöntőbb napja. A Jézust elítélők korán reggel haladéktalanul előkészítették mindazt, amivel átadhatták Pilátusnak. Már reggel úgy érezhették: elvégezték, ami rájuk bízatott. Jézus számára ezen a reggelen teljesedik be mindaz, amiért jött, számunkra ez a megváltás hajnala, egész keresztyén életünk bölcsője.
RÉ 156 MRÉ 166 Zsolt 50,1–8.22–23
„… szívük olyan, mint a kemence…” (Hós 7) Hós 7
Izráel történetében volt olyan időszak (2Királyok 15), amikor gyors egymásutánban négy királyt is meggyilkoltak (Kr. e. 752 – 732). A hangulat akkor fűtött kemencéhez volt hasonló (7), amely éjszaka is parázsként izzott, reggelre pedig fellángolt (6): egymással is hadban álltak, királyaikat megölték, idegen nagyhatalmakhoz fordultak segítségért (8), ahelyett, hogy az Úrhoz kiáltottak volna (7). Ünneplésre gyűltek össze vigadni, miközben a szívük tele volt gyilkos indulattal. Isten népe között is mennyi álnokság (1), gonoszság és hízelkedés (2), képmutatásba rejtett gyilkos indulat (5-7) lappang. Sok kérdést vet fel ez a szakasz! Milyen indulatok lappanganak benned? Életed nem botránkoztat meg sokakat (1János 2,10)? Mire vagy képes, hogy előbbre juss? Hogyan viszonyulsz a „királyokhoz”, az éppen regnáló hatalomhoz? Kiáltasz-e naponta az Úrhoz? Képviseled-e az Urat, minden időben? Hogyan viszonyulsz az „idegenekhez”, akik szépek és okosok, a világ rajong értük?