„Miután kigúnyolták…” Mk 15,16–32
20Miután kigúnyolták, levették róla a bíborruhát, felöltöztették saját ruhájába, és kivitték, hogy megfeszítsék őt.21Kényszerítettek egy arra menő embert, cirénei Simont, Alexander és Rufusz apját, aki a mezőről jött, hogy vigye a keresztet. 22Elvitték őt a Golgota nevű helyre, ami ezt jelenti: Koponya-hely, 23és mirhás bort adtak neki; de ő nem fogadta el. 24Ekkor keresztre feszítették, és megosztoztak a ruháin, sorsot vetve, hogy ki mit kapjon. 25Kilenc óra volt, amikor megfeszítették. 26Felirat is volt a kereszten az ellene emelt vádról, amely így szólt: A ZSIDÓK KIRÁLYA. 27Vele együtt feszítettek keresztre két rablót, egyet jobb, egyet pedig bal keze felől. 28(És így teljesedett be az Írás, amely ezt mondja: „És bűnösök közé számlálták.") 29Az arra járók fejüket csóválva káromolták, és ezt mondták: „Nosza te, aki lerombolod a templomot, és felépíted három nap alatt, 30mentsd meg magadat, szállj le a keresztről!" 31Hasonlóan csúfolódtak a főpapok is maguk között az írástudókkal együtt, és így szóltak: „Másokat megmentett, de magát nem tudja megmenteni. 32A Krisztus, az Izráel királya, szálljon le a keresztről, hogy lássuk, és higgyünk." Azok is gyalázták, akik vele együtt voltak megfeszítve.
RÉ 22 MRÉ 22 Zsolt 33
„… hűtlen lettél Istenedhez…” (Hós 9) Hós 9
Valóban döbbenetes, amilyen hűtlenül – paráznán viselkedett Izráel, hűséges Istenével szemben. Ezért jogos a büntetés, azaz a paráznaság bérét el kell venni az állhatatlanoknak (1-6).[1] Nyomorúságukat csak tetézi a közöttük lévő gyűlölködés, mert ahol sok a bűn, ott nagy a gyűlölködés (7). - Sorolhatnánk még a jogos büntetések sorát: immár kilenc fejezet óta csak erről van szó; milyen gonosz, hűtlen, förtelmes ez a nép, és ezért miféle büntetések sora vár rá. Bizony, leverő, fárasztó ez a sok ostorozás, még ha jogos is. Akit állandóan csak szapulnak, az még jobban megkeményedik; akinek állandóan csak a bűneit szórják a fejére, az belefárad, belehal, esélye sincs a jobbra. Köszönjük Urunk, hogy Te megmutattad, nem ez az igazi arcod! Jézus Krisztusban nem ránk olvasod a bűneinket, hanem lehajolsz hozzánk. Aki a ciszternában senyved, annak segítő jobbot kell nyújtani, és ki kell húzni a mélységből (Zsoltárok 40).
[1] Nyomorúságok sora következik: vége lesz az örömnek (1), hiányozni fog a must (2), és szűken terem a föld, végül nem lakhatnak hazájukban, hanem idegen földre hurcolják őket, ahol nem tisztelhetik az Urat (3-4). Kenyerük arra elég, hogy ne haljanak éhen, de arra kevés, hogy lecsillapodjanak; - gyötrelmes testi és lelki kielégítetlenség az osztályrészük (4). Kincseiket benövi a csalán, lakhelyüket a gaz (6).