"Azok pedig elmentek, hirdették az igét mindenütt" Mk 16,14–20
19Az Úr Jézus pedig miután ezeket mondta nekik, felemeltetett a mennybe, és az Isten jobbjára ült. 20Azok pedig elmentek, hirdették az igét mindenütt, az Úr pedig együtt munkálkodott velük, megerősítette az igehirdetést a nyomában járó jelekkel.)
RÉ 264 MRÉ 348 Zsolt 80,1–14
„… Aki bölcs, belátja ezeket…” (Hós 14) Hós 14
Aki bölcs, az belátja, hogy az Úr szava igaz, tanácsa egyenes, vagyis helyes (10). Ezt a bölcsességet azonban semmiféle tehetség, okosság, tanultság és szorgalom nem képes produkálni; - ez a bölcsesség az Úr ajándéka. Ezért jó hallani Isten ígéretét, miszerint Ő kigyógyít bennünket hűtlenségünkből (5), azaz e világ logikája szerint tájékozódó bölcsességünkből. Az Úr cselekedheti meg felénk az első lépést, hogy könyörül rajtunk, és szívből szeret bennünket (5). A megtérés (2) ennek a megváltó, szívet megnyitó krisztusi szeretetnek már „csak” ellenállhatatlan következménye. Isten szeretetének ajándéka, az Ő igazságát belátó bölcsesség, a múlt hibáit eltörlő irgalom (4), és a régi hiábavalóságokat elhagyó, az életirányt megváltoztató engedelmesség. Nélküle csak halálos engedetlenségre futja tőlünk (1), csak Ővele van esélyünk alapvetően jobbra, „harmatos”, „gyökeres”, „virágos”, „gyümölcsös”, „illatos” jövőre; - Hóseás ugyanis ezeket a képeket festi meg könyve záró fejezetében.