előző nap
következő nap

"Miért nézed hát el a hűtlenséget, miért hallgatsz, amikor a bűnös tönkreteszi a nála igazabbat?" Hab 1

1Fenyegető jövendölés. Habakuk próféta látomása. 2Meddig kell még kiáltanom, Uram, miért nem hallgatsz meg? Kiáltok hozzád az erőszak miatt, de nem segítesz! 3Miért kell látnom a romlottságot, és néznem a nyomorúságot? Erőszak és önkény van szemem előtt. Folyik a per, és viszály támad. 4Azért nem érvényesül a törvény, nem hoznak soha igaz ítéletet, mert a bűnös kijátssza az igazat: ezért hoznak igazságtalan ítéletet. 5Nézzétek a népeket és lássátok, ámulva csodálkozzatok, mert olyan dolgot viszek véghez napjaitokban, amit nem is hinnétek, ha elbeszélnék! 6Mert most útnak indítom a káldeusokat, ezt a kegyetlen és szilaj népet. Bejárja ez a széles földet, birtokába vesz hajlékokat, amelyek nem az övéi. 7Rettenetes, félelmetes ez a nép, önmaga szabja meg törvényét és méltóságát. 8Lovai gyorsabbak a párducoknál, és vadabbak a pusztai farkasoknál, vágtatnak lovasai. Noha messziről jönnek lovasai, repülnek, mint a zsákmányra lecsapó sasok. 9Mind erőszakos szándékkal jön, arcuk csak előre néz, annyi foglyot ejtenek, mint a föveny.10Csúfot űz a királyokból, kineveti a hatalmasokat. Nevet az erődítményeken, sáncot emel a földből, és elfoglalja őket. 11Azután mást gondol, és továbbmegy. Vétkes ő, mert a saját erejét isteníti. 12Uram, ősidőktől fogva te vagy az én szent Istenem! Nem fogunk meghalni! Uram, te az ítélet eszközévé tetted őt! Kősziklám, te arra szántad, hogy büntessen! 13Szemed tiszta, nem nézheti a rosszat, nem tudod elnézni az elnyomást. Miért nézed hát el a hűtlenséget, miért hallgatsz, amikor a bűnös tönkreteszi a nála igazabbat? 14Olyanná tetted az embert, mint a tenger halait, mint a férget, amelynek nincs ura. 15Mindenkit kifog horoggal, hálójába terel, és kerítőhálójába gyűjt; azután örül és vigad. 16Ezért áldoz hálójának, és tömjénez kerítőhálójának. Mert ezekkel szerez gazdag jövedelmet és bőséges élelmet.17Vajon örökké tart az, hogy kiveti hálóját, és gyilkolja a népeket kíméletlenül?

Az Írás tükröt tart elénk. Talán nem is volt olyan kor, amelyben az öntörvényűség (7) és az erő politikája (11) ennyire  nyilvánvalóan ünnepelt formája lett volna népek, közösségek, emberek kapcsolatainak. Vajon miért nem segít az Úr (2)? A célját tévesztett ember kezében (11a) nincs is más eszköz, mint saját erejében, eszközeiben bízni. A hívő örök kérdése, hogy miért engedi ezt Isten (13)? De a lecke akkor is, ma is ugyanaz: Urunk még ez által is tanítani akar minket.

RÉ 57 MRÉ 57

„… bálványoktól az Istenhez…” (1Thessz 1) 1Thessz 1

A thesszalonikaiak életében megtörtént a fordulat, a bálványoktól, az élő és igaz Istenhez fordultak, aki Fiát feltámasztotta, hogy szabadítást adjon (9-10). Ez a fordulat ebben a világban is változást hoz, mert hitből eredő munkát, szeretetből való fáradozást, reménységgel teli állhatatosságot eredményez; a munkáért jár a megélhetést biztosító bér, de a hívő ember a munkát is pontosan végzi, a szeretetből való fáradozás azonban ingyenes és szünet nélküli, ezért csak reménységgel lehet, állhatatosan fáradozni, mint ahogy csak reménységgel lehet ezt az életet „méltó” módon megfutni (3). - Ez a fordulat azért történhetett meg a thesszalonikai hívők életében, mert az Úr már előre döntött felőlük, hogy nem, hagyja őket a „pogány” élet meleg mocsarában (4); de küldött emberi eszközöket is, Pál és munkatársai személyében, akik hitelesen éltek közöttük, és nemcsak szóval, hanem erővel is hirdették nekik az evangéliumot (5-6). - A bálványoktól az Istenhez! Ez a lényeg! Uram, emberileg lehetetlen, mert ebben a világban bálványok között élünk, és bálványokból élünk. Csak Te cselekedheted ezt a csodát, hogy a bálványoktól Hozzád térjünk, és utána se legyünk lehetetlenné a világban; sőt inkább attól kezdve, igazán hasznossá lehessünk (7).