előző nap
következő nap

„Amikor Roboám királysága megszilárdult,… elhagyta az Úr törvényét, és vele együtt egész Izráel” 2Krón 12

1Amikor Roboám királysága megszilárdult és megerősödött, elhagyta az Úr törvényét, és vele együtt egész Izráel. 2Roboám király ötödik évében fölvonult Sisák, Egyiptom királya Jeruzsálem ellen, mert hűtlenné váltak az Úrhoz. 3Ezerkétszáz harci kocsi, hatvanezer lovas, megszámlálhatatlan líbiai, szukki és kúsi hadinép jött vele Egyiptomból. 4Elfoglalta Júda megerősített városait, és Jeruzsálem alá érkezett. 5Akkor Semajá próféta odament Roboámhoz és Júda vezéreihez, akik Jeruzsálembe gyűltek Sisák elől, és ezt mondta nekik: Ezt mondja az Úr: Ti elhagytatok engem, azért én Sisák kezébe adlak benneteket. 6Akkor megalázták magukat Izráel vezérei, meg a király, és ezt mondták: Igaz az Úr! 7Amikor látta az Úr, hogy megalázták magukat, akkor így szólt az Úr igéje Semajához: Megalázták magukat, nem pusztítom el őket, hanem rövidesen szabadulást adok nekik, és nem zúdul haragom Jeruzsálemre Sisák által. 8De azért szolgái lesznek, és megtudják, hogy mit jelent nekem szolgálni, és mit jelent földi királyságokat szolgálni! 9Sisák, Egyiptom királya tehát felvonult Jeruzsálem ellen, és elvitte az Úr templomának a kincseit meg a királyi palota kincseit; mindent elvitt. Még a kerek aranypajzsokat is elvitte, amelyeket Salamon csináltatott. 10Ezek helyett rézpajzsokat csináltatott Roboám király, és azoknak a testőröknek a parancsnokaira bízta, akik a királyi palota bejáratát őrizték. 11Valahányszor bement a király az Úr templomába, bementek a testőrök is, és bevitték azokat, majd visszavitték a testőrök őrszobájába.12Amikor Roboám megalázta magát, elfordult róla az Úr haragja. Nem volt ok a teljes pusztulásra, hiszen Júdában is volt valami jó.
13Azután megerősödött Roboám király uralma Jeruzsálemben. Negyvenegy éves volt Roboám, amikor uralkodni kezdett, és tizenhét évig uralkodott Jeruzsálemben, abban a városban, amelyet az Úr választott ki Izráel valamennyi törzse közül, hogy ott legyen az ő neve. Anyja egy Naamá nevű ammóni asszony volt. 14Gonoszságot cselekedett, mert nem kereste állhatatos szívvel az Urat. 15Roboám története elejétől végig meg van írva Semajá próféta és Iddó látnok történetében, leszármazásával együtt. Roboám és Jeroboám között háborúskodás volt egész életükben. 16Azután Roboám pihenni tért őseihez, és eltemették Dávid városában. Fia, Abijjá lett utána a király.
A hitéletben ésaz Úr iránti engedelmességben nagyobb kísértés a siker, a jólét, mint az anyagi gondokkal és küzdelmekkel terhes élet. A „világ megnyerése" sok esetben lelki kárvallással, emberi, családi kapcsolatok megromlásával jár (Mt 16,26)! A vezető pozíciókkal egy országban, egyházban, családban nagyobb felelősség is jár!

RÉ 46 MRÉ 46

„… átment a halálból az életbe…” (Jn 5,16–30) Jn 5,16–30

Ebből a fontos szakaszból csak a 24. versre tudunk figyelni, amely tömör evangélium, a János 3,16-hoz hasonló. A halál az az állapot, amelybe beleszülettünk. „Hétköznapi nyelven” ezt az állapotot „lelki halálnak” nevezzük. Megváltásra van szükségünk, egyébként a halál állandósul rajtunk. A halál nem a „lét”, hanem az „élet” ellentéte. „Az a neved, hogy élsz, pedig halott vagy.” (Jelenések 3,1) A lelki halál állapota éppen azért veszedelmes, mert nem mindig látszik halálnak, hanem megtévesztően hasonlít az életre: „Van olyan út, amely helyesnek látszik az ember előtt, és a vége halálra menő út” (Példabeszédek 14,12). A lelki halálnak azonban számos jele van, a konkrét vétkeken túl azok a tünetek is ide tartoznak, amelyek naponkénti tapasztalataink: békétlenség, türelmetlenség, szomorúság (a bűn miatti  megszomorodás más). Ez a jézusi kijelentés azonban hatalmas evangéliumot hirdet: aki hallja az Úr Igéjét, a megváltás evangéliumát, és hisz abban az Istenben, aki Krisztust ezért elküldte, annak örök élete van, túl van az ítéleten, és már átment a halálból az életre. Nem az a döntő, hogy megmagyarázzuk, hogyan történik ez az átmenetel, hanem az a döntő, hogy „bizony-bizony” ez így van, tudom, meg vagyok győződve róla, bármi történjék is: örök életem van. Ez a bizonyosság aztán kivirágzik a jelenben, és már itt az örök élet gyümölcseit termi, hogy csak az előbb soroltakra utaljak, - békét, türelmet, örömöt.