„De az Úrnak nem tetszett, amit Dávid elkövetett” 2Sám 11
14Reggel azután levelet írt Dávid Jóábnak, melyet Úriással küldött el. 15Ezt írta a levélben: Állítsátok Úriást az arcvonalba, ahol legerősebb a harc, azután húzódjatok vissza, hogy levágják, és meghaljon! 16Így történt a város ostrománál, hogy Jóáb Úriást arra a helyre állította, amelyről tudta, hogy ott kemény harcosok vannak. 17Amikor kitörtek a városbeli férfiak, és megütköztek Jóábbal, néhányan elestek a hadinép közül, Dávid szolgái közül. Meghalt a hettita Úriás is. 18Jelentést küldött azért Jóáb Dávidnak az ütközet egész lefolyásáról. 19Ezt parancsolta a küldöncnek: Ha elbeszéled az ütközet egész lefolyását a királynak, 20és ha a király haragra lobban, és ezt mondja neked: Miért mentetek harc közben olyan közel a városhoz, hát nem tudtátok, hogy a várfalról lelőhetnek benneteket? 21Ki ütötte agyon Abimeleket, Jerubbeset fiát? Egy asszony dobott rá a várfalról egy malomkövet, és ezért halt meg Tébecben. Miért mentetek olyan közel a várfalhoz? Akkor így válaszolj: Szolgád, a hettita Úriás is meghalt. 22A küldönc tehát elment, és amikor megérkezett, jelentette Dávidnak mindazt, amit rábízott Jóáb. 23A küldönc ezt mondta Dávidnak: Először erősebbek voltak nálunk azok az emberek, ránk törtek a mezőn, de mi visszaszorítottuk őket a kapu bejáratáig. 24A várfalról azonban lövöldözni kezdtek szolgáidra az íjászok, és meghaltak néhányan a király szolgái közül. Szolgád, a hettita Úriás is meghalt. 25Akkor ezt parancsolta Dávid a küldöncnek: Mondd meg Jóábnak: Ne tartsd ezt olyan nagy bajnak, mert a fegyver ahol ezt, hol azt pusztítja el. Harcolj még erősebben a város ellen, és rombold le! Így biztasd őt! 26Amikor meghallotta Úriás felesége, hogy meghalt a férje, Úriás, elsiratta az urát. 27A gyász letelte után érte küldött Dávid, palotájába vitette; az pedig a felesége lett, és fiút szült neki. De az Úrnak nem tetszett, amit Dávid elkövetett.
RÉ 220 MRÉ 300
„Neked adom a mennyek országának kulcsait…” (Mt 16,13–20) Mt 16,13–20
„Neked adom a mennyek országának kulcsait…” (Máté 16,13-20)[1] Aki Isten Igéjét hirdeti, az Igét helyesen, krisztusian és szentlelkesen magyarázza, abban az emberben megjelenik az Isten uralma és életre segítő akarata. Ez a beszéd az Isten beszéde, ezért megnyit és elzár, old és köt, tilt és megenged, tanít és fegyelmez, kijelent, amivel szemben nincs helye vitának (19-20). Persze ez óriási felelősség, mert „jaj” annak, aki emlegeti az Urat, de a sajátját fújja! „Vannak vélemények és ítéletek, amelyek csak emberi tapogatódzásból erednek. De szólhat a gyarló ember úgy is, hogy annak, örök, isteni érvényessége van. Amikor valaki a mennyek országának kapujában állva bizonyságot tesz arról: hogyan lehet, és hogyan nem lehet abba bejutni, akkor nem vitatható emberi nézeteket tolmácsol, hanem örök, isteni igazságot. Ez ellen nincs hova fellebbezni!” (Victor János)
[1] - 1. Péter hitvallásában feltárul Jézus Krisztus személyének titka, amelyből eltűnik a politikai messiásvárás minden korabeli homálya: Jézus Krisztus Isten Fia, megváltó. Istennek aktív és teljes jelenléte működik a tanító, gyógyító, meghaló és feltámadó Emberfiában, Jézus Krisztusban (13-16).
- 2. Péter nem magától ébredt rá erre a felismerésre, hanem Isten Önmagát kijelentő kegyelme által. Ettől kezdve kulcskérdés, kicsoda számomra Jézus Krisztus, mert minden egyéb kérdésünk helyes válaszának Krisztusban ered a forrása (17).
- 3. Péter az első, aki ezt a csodát felismerte: ő az első kő az egyház épületében, a Krisztus fundamentumán. Mivel Krisztus az alap, ez a múlandó világ soha nem győzheti le a Krisztus ügyét, és az Ő népét (18).
- 4. A kulcsátadás hatalomátadást jelent. Ez olvasható a fenti magyarázatban.