előző nap következő nap

„...összesen harmincheten” 2Sám 23

1Ezek voltak Dávid utolsó szavai: Így szól Dávid, Isai fia, így szól a magasra emelt férfi, Jákób Istenének felkentje, Izráel énekeinek kedveltje: 2Az Úr lelke beszélt általam, az ő szava volt nyelvemen. 3Izráel Istene mondotta, Izráel kősziklája így szólt hozzám: Az emberek igaz uralkodója, az istenfélő uralkodó 4olyan, mint a fölkelő nap reggeli fénye, mint a felhőtlen reggel, melynek sugarától eső után fű zöldül a földön. 5Nem ilyen-e házam az Isten előtt? Hisz örök szövetséget szerzett velem, benne elrendezett és biztosított mindent. Minden javam, minden örömem belőle sarjad. 6De az elvetemültek mind olyanok, mint a szélhordta tövis, melyet nem fognak meg kézzel. 7Aki hozzájuk akar nyúlni, vasat ragad, lándzsanyelet; égő tűzzel égetik meg ott, ahol csak találják.
8Ezek voltak név szerint Dávid vitézei: a tahkemóni Jóséb-Basebet, egy főtiszt, aki úgy forgatta lándzsáját, hogy egy alkalommal nyolcszáz embert döfött le. 9Azután Eleázár, Ahóhi fiának, Dódónak a fia, egyike annak a három vitéznek, akik Dávid mellett voltak, amikor csúffá tették a harcra gyülekezett filiszteusokat. Az izráeliek már visszavonultak, 10de ő ott maradt, és vágta a filiszteusokat, míg csak bele nem fáradt, és hozzá nem ragadt a keze a kardhoz. Nagy győzelmet adott az Úr azon a napon. Azután a hadinép is visszatért hozzá, de csak fosztogatni. 11A következő volt Sammá, a hárári Ágé fia. Amikor összegyűltek a filiszteusok Lehinél, ahol a mező egy darabja lencsével volt bevetve, a hadinép már megfutamodott a filiszteusok előtt, 12de ő megállt annak a darab földnek a közepén, megvédte azt, és megverte a filiszteusokat. Így adott az Úr nagy győzelmet. 13Egyszer a harminc vezér közül hárman elmentek Dávidhoz, és aratáskor érkeztek meg Adullám barlangjába, amikor a filiszteusok serege a Refáim-völgyben táborozott. 14Dávid akkor a sziklavárban volt, a filiszteusok előőrse pedig ugyanakkor Betlehemnél volt. 15Dávid eltikkadt, és ezt mondta: Ki hoz nekem ivóvizet a betlehemi kútból, amely a kapunál van? 16Erre a három vitéz áttört a filiszteus táboron, vizet merített a betlehemi kútból, amely a kapunál volt, elhozták, és odavitték Dávidnak. De ő nem akarta meginni, hanem kiöntötte áldozatul az Úrnak, 17és ezt mondta: Az Úr mentsen meg attól, hogy ilyet tegyek! Hiszen azoknak az embereknek a vére ez, akik kockára tették az életüket! Ezért nem akarta meginni. Ilyeneket vitt véghez ez a három vitéz. 18Abisaj, Jóáb testvére, Cerújá fia volt ennek a háromnak a vezetője. Ő úgy forgatta a lándzsáját, hogy háromszáz embert döfött le. Ő volt a leghíresebb a három között. 19A három között a legtekintélyesebb volt, ezért lett a parancsnokuk, de a hárommal nem ért föl. 20A Kabceélból való Benájá, Jójádá fia is kiváló ember volt, és nagy tetteket vitt véghez. Ő vágta le Móáb két bajnokát. Ő ment le egy verembe, és megölt egy oroszlánt, amikor egyszer hó esett. 21Ugyanő vágott le egy nagy termetű egyiptomi embert, bár az egyiptomi kezében lándzsa volt, ő meg csak bottal ment rá. De kiragadta az egyiptomi kezéből a lándzsát, és a saját lándzsájával ölte meg. 22Ilyeneket vitt véghez Benájá, Jójádá fia. Ő is nevezetes volt, mint az a három vitéz. 23Tekintélyes volt a harminc között, de a hárommal nem ért föl. Dávid a testőrök vezetőjévé tette. 24Aszáél, Jóáb testvére is kivált a harminc közül, akik a következők voltak: Elhánán, a betlehemi Dódó fia, 25a haródi Sammá, a haródi Eliká, 26a peleti Helec, a tekóai Írá, Ikkés fia, 27az anátóti Abiezer, a húsái Mebunnaj, 28az ahóhi Calmón, a netófái Mahraj, 29a netófái Héleb, Baaná fia, a benjámini Gibeából való Ittaj, Ríbaj fia, 30a pirátóni Benájá, a nahalé-gaasi Hiddaj, 31az arbái Abialbón, a bahúrimi Azmávet, 32a saalbóni Eljahbá, Jónátán, Jásén fia, 33a harári Sammá, az arári Ahiám, Sárár fia, 34a maakái Elifelet, Ahaszbaj fia, a gilói Eliám, Ahitófel fia, 35a karmeli Hecró, az arbái Paaraj, 36a cóbai Jigál, Nátán fia, a gádi Báni, 37az ammóni Celek, meg a beéróti Nahraj, Jóábnak, Cerújá fiának a fegyverhordozója, 38a jeteri Írá, a jeteri Gáréb 39és a hettita Úriás; összesen harmincheten.
Szokták mondani, hogy minden sikeres férfi mögött egy asszony áll. Dávid mögött elég sok asszony állt, de még valószínűbb, hogy sikereit a több tucatnyi kiváló harcosnak és hűséges barátnak köszönhette, akikről ez a fejezet megemlékezik. Dávid talán nem volt túl sikeres apa és férj, de kiváló barát lehetett, akiért sokan bármikor szívesen az életüket adták volna (vö. Róm 5,7). Jézus akkor adta értünk az életét, amikor mi még bűnösök és az ellenségei voltunk.

RÉ 408 MRÉ 327

„Tévelyegtek…” (Mt 22,23–33) Mt 22,23–33

Tévelygünk, mert valójában nem hiszünk a feltámadásban, és így nem hiszünk Isten új és örök életet adó hatalmában sem (29). Ezért olyan az életünk, amilyen: csak az „itt és most” önző lehetőségeire koncentrál. Hasonlóak vagyunk Jézus korának „modern, szabad-gondolkodóihoz”, a szadduceusokhoz, akik kimondták: nincs feltámadás (23); de ha nincs feltámadás, akkor nincs hatalmas Isten, így akkor valójában ez az élet van, ami rothadás és halál. Ez az „okos” csoport gúnyolódva tesz fel Jézusnak egy kérdést, ami a sógorházasság akkori rendelése alapján (5Mózes 5,25)* akarja bizonyítani, hogy elképzelhetetlen, felfoghatatlan, lehetetlen a feltámadás utáni élet. Jézus válasza határozott bizonyságtétel arról, hogy Isten az élők és nem a holtak Istene, és az örök élet nem képzelhető el erre a világra tekintve, mert egészen más, de jó! Mindaddig halálosan tévelygünk, legyünk bármilyen eredményesek is ebben a világban, amíg nem hisszük Isten életet és új életet teremtő hatalmát, amely Jézus Krisztusban legyőzte a halált is!

 


*  Sógorházasság lényege: ha a férj fiú utód nélkül halt meg, akkor a feleségét vegye el az elhalt férfi testvére, és támasszon neki utódot.