"Hogyan lehetne igaz a halandó Isten előtt...?" Jób 25
2Isten hatalma rettegést kelt, békességet szerez a magasságban.
3Nincs száma csapatainak; kire ne ragyogna világossága?
4Hogyan lehetne igaz a halandó Isten előtt, hogyan lehetne tiszta, ki asszonytól született?
5Nézd a holdat: még az sem elég ragyogó, szemében még a csillagok sem fényesek.
6Hát még a halandó, ez a féreg, és az ember fia, ez a hernyó?
Az újkor humanistáit megdöbbentheti ez a kijelentés. A viszonyítási ponton sok múlik. Amíg a magunk mércéi vagyunk, addig eltelhetünk „jóságunkkal", de ha az angyalsereghez hasonlítjuk magunkat, vagy még följebb, Isten szentségéhez mérjük gondolkozásunkat és tetteinket, akkor meglátjuk tisztátalanságunkat. Hála Istennek, aki Jézus Krisztusban, az ő fiában megoldást adott erre a lehetetlen helyzetre. Azóta van újból út az Atyához.
RÉ 207, MRÉ 309
„Legyőzték őt a Bárány vérével…” (Jelenések 12,7-12) Jelenések 12,7-12
(11) „Legyőzték őt a Bárány vérével…” (Jelenések 12,7-12) Hatalmas evangéliumot olvasunk ebben az Igében, miszerint a gonosz elleni harc már eldőlt a láthatatlan világban.* A gonosz bukása előre elrendelt tény. Ezért a mennyei világ ellenségeit levetették onnan (8).
** De a földön is legyőzte a gonoszt az Úr: tekintsünk Jézus keresztjére és üres sírjára. A gonosz elleni harcot azonban ebben a világban komolyan kell venni, egészen Jézus Krisztus visszajöveteléig. A sátán levettetett a földre, seregével együtt, hogy megtévessze az egész földkerekséget (9), ahol még tombol egy utolsót az ördög, mert tudja, hogy kevés ideje van (12). Ennek a tobzódásnak részesei vagyunk nap, mint nap, minden konfliktusban és hazugságban, minden vádaskodásban, megtévesztésben, vérontásban. A mennyben azonban teljes lett az üdvösség, ott megszűnt minden vád, harc, megtévesztés (10). Ezért a menny a vigalom helye (12). A győztes Krisztus ide vezet, itt nyit ajtót, ide irányítja tekintetünket, hogy ne csüggedjünk a földi harcban, és ne rettenjünk meg a gonosztól, mert Ő velünk van.
* Ezt a Jelenések könyve látomása jegyzi, miszerint háború támadt a mennyben. A mennyei angyalok, Mihály arkangyal vezetésével és a bukott angyalok, a „sárkány” vezetésével harcoltak egymás ellen (7).
** Itt az Ige egyértelműsíti a látomást, mert kimondja, hogy a hatalmas sárkány, a sátán, akit ördögnek, ősi kígyónak is hívnak (9).