előző nap következő nap

"... uralkodjék a kegyelem ..." Róm 5,12–21

12 Ahogyan tehát egy ember által jött a bűn a világba, és a bűn által a halál, úgy minden emberre átterjedt a halál azáltal, hogy mindenki vétkezett. 13 Mert a törvényig is volt bűn a világban, bár a bűn nem róható fel, ha nincs törvény. 14 Mégis uralkodott a halál Ádámtól Mózesig azokon is, akik nem Ádám bűnéhez hasonlóan vétkeztek. Ő pedig előképe az eljövendőnek. 15 De nem igaz az, hogy amilyen a vétek, olyan a kegyelmi ajándék is. Mert ha annak az egynek a bűne miatt sokan haltak meg, még inkább igaz, hogy Isten kegyelme és ajándéka kiáradt az egy ember, Jézus Krisztus kegyelme által sokakra. 16 És az sem igaz, hogy a kegyelmi ajándék ugyanolyan, mint az első ember bűnbeesése. Az ítélet ugyanis egyetlen eset folytán vitt a kárhozatba, a kegyelmi ajándék viszont sokak elbukásából visz megigazulásra. 17 Ha pedig az egynek elbukása miatt uralkodhatott a halál egyetlen ember által, akkor még inkább igaz, hogy azok, akik bőségesen kapják a kegyelem és az igazság ajándékát, uralkodni fognak az életben az egy Jézus Krisztus által. 18 Ahogyan tehát egy ember bűne lett minden ember számára kárhozattá, úgy lett egynek az igazsága minden ember számára éltető megigazulássá. 19 Mert ahogyan az egy ember engedetlensége által sokan lettek bűnösökké, úgy az egynek engedelmessége által is sokan lesznek igazakká. 20 Közben pedig eljött a törvény, hogy megnövekedjék a bűn. De ahol megnövekedett a bűn, ott még bőségesebben kiáradt a kegyelem; 21 hogy amiképpen uralkodott a bűn a halálban, úgy uralkodjék a kegyelem is az igazság által az örök életre Jézus Krisztus, a mi Urunk által.

Mi vagy ki uralkodik az életünkben? Kitől félünk, kinek igyekszünk tetszeni, kinek engedelmeskedünk szívesen? Jézus Krisztus kegyelmet hozott. Lehet, hogy elbuktál, de most felállhatsz, mert amire lehetőséget kaptál, az minden korábbit felülír. Uralkodik a kegyelem.

RÉ 295, MRÉ 385

„Mert én az Úr vagyok, a ti Istenetek, mutassátok hát meg, hogy szentek vagytok!” (3Mózes 11) 3Mózes 11

(44) „Mert én az Úr vagyok, a ti Istenetek, mutassátok hát meg, hogy szentek vagytok!” (3Mózes 11) Mi az Úr tulajdonai vagyunk. Ő szent, mi is legyünk szentek, mint ahogy a fürdőkád sem lehet gyakran száraz, mert akkor nem tölti be rendeltetését. A fürdőkád azonban önmagában soha nem lehet vizes, csak ha „felülről” beletöltik a vizet. Az ember önmagában soha nem lehet szent, csak ha az Úr megtölti az embert szentségével. Ezt hangsúlyozza az Ige, miszerint ez a szentség nem az ember teljesítménye, hiszen az Úr az, aki kihoz minket a sokféle tisztátalanság fogságából a tisztaság szabadságára, ahogy népét kihozta Egyiptomból (45). Ezért a tiszta és tisztátalan állatok megkülönböztetése csak egy része azoknak a rendelkezéseknek, amelyek megtartása által Isten népe kinyilváníthatta a hozzájuk közeledő Isten iránti ragaszkodását. Az itt tisztátalannak minősített állatokat idegen kultuszokban tisztelték, Izráel fiainak ezért tisztátalanok ezek.* A tisztaság azonban nem az evésen múlik, mert nem az fertőzi meg az embert, ami a szájon bemegy, hanem ami onnan kijön (Máté 15,11; Cselekedetek 10,15). A tisztaság több, mint étkezés és szabályok betartása. A szentség kegyelem, vitathatatlan Istenhez tartozás. Ez a bizonyosság azonban megtisztít.

 


* …miközben az ősi higiénia nyomai is felfedezhetők a tetem fertőző voltára utalva (39).