(6) „…akiket kiválasztott…” (Zsoltárok 105,1-25) Isten kiválasztotta népét (6), majd csodálatos tettekkel gondot viselt róluk, azaz senkinek sem engedte elnyomni őket (14). A kiválasztottság kegyelem, mögötte Isten kikutathatatlan döntése áll, de a kiválasztottak megtapasztalják Isten csodatetteit mindenkor, még a szükség idején is észreveszik azokat (6). - A kiválasztottság felelősség, mert nagy kérdés, hogyan élünk azzal. József megtapasztalta az Úr kegyelmét, de ez olyan magasságokba „repítette” őt, amely tele volt veszélyekkel: „a fáraó egész vagyonának kormányzójává lett, hogy a vezetőket tetszése szerint oktassa, a véneket bölcsességre tanítsa” (21-22). Akiket valóban kiválasztott az Úr, azok nem tudnak visszaélni kiválasztottságukkal, csak szolgálni tudnak vele. - A kiválasztottság szüntelen hálaadás, függés és szolgálat. Aki „képességet” kapott arra, hogy mindenkor hálát adjon az Úrnak, miközben folyamatosan tudja, hogy életében minden kegyelem, ezért ebben a szent függésben állandóan segítségül hívja az Úr nevét, miközben élete szakadatlan szolgálat, hirdetve az Úr tetteit mások előtt; - ilyen az, akit kiválasztott az Úr.