előző nap
következő nap

„...kérdezősködjetek..., melyik a jó út, és azon járjatok..." Jer 6,16–30

16 Így szól az Úr: Álljatok ki az utakra, és nézzetek szét, kérdezősködjetek az ősi ösvények után, melyik a jó út, és azon járjatok, akkor nyugalmat találtok lelketeknek! De ők ezt mondták: Nem megyünk! 17 Őröket is állítottam föléjük, hogy figyeljenek a kürt szavára. De ők ezt mondták: Nem figyelünk! 18 Ezért halljátok, ti, népek, és tudjátok meg, akik egybegyűltetek, hogy milyen sors vár rájuk! 19 Halld meg, te, föld! Íme, veszedelmet hozok erre a népre: saját gondolataik gyümölcsét, mert nem figyeltek beszédemre, és tanításomat megvetették. 20 Minek nekem a tömjén, mely Sábából érkezik, és a messze földről való jó illatú nád? Égőáldozataitok nem kedvesek, véresáldozataitok nem tetszenek nekem. 21 Ezért így szól az Úr: Buktatókat állítok e nép elé, és elbuknak bennük apák és fiak egyaránt, elpusztulnak a szomszédok és a barátok. 22 Így szól az Úr: Íme, egy nép jön észak földjéről, nagy nemzet indul el a föld széleiről. 23 Íjat és kopját ragadnak, kegyetlenek, nem irgalmaznak. Hangjuk zúg, mint a tenger, lovakon nyargalnak; egy emberként sorakoznak ellened, Sion leánya! 24 Hallottuk a hírét: elernyedtek kezeink, szorongás vett erőt rajtunk; vonaglunk, mint aki vajúdik. 25 Ne menj ki a mezőre, és ne járj az úton, mert ellenség kardja vár, és iszonyat mindenütt! 26 Népem leánya, öltözz zsákruhába, hempergőzz meg hamuban! Gyászolj, mintha egyszülöttedért tennéd, zokogj keservesen! Mert hirtelen eljön a pusztító ellenünk. 27 Népem vizsgálójává, olvasztárává tettelek, hogy megismerd és megvizsgáld életét. 28 Mindnyájan elvetemült lázadók, rágalmakat terjesztenek; közönséges réz és vas, annak is mind hitvány. 29 Zihált a fújtató, de csak ólom került ki a tűzből; hiába a folytonos olvasztás, a gonoszokat nem lehet megtisztítani. 30 Eldobni való ezüstnek hívják őket, mert az Úr elveti őket.

„...kérdezősködjetek..., melyik a jó út, és azon járjatok..." (16). Nem a véletlenek világában élünk, nem a jó vagy a balsors határozza meg életünket, nem is a csillagok konstellációja, vagy a nagyhatalmak politikája. Attól függ jelenünk és jövőnk alakulása, hogy odafigyelünk-e az Úr szavára, engedelmeskedünk-e annak (lásd 22,5; 38,20b). Heti munkánkban, kisebb-nagyobb döntéseinkben kérjük: „Útaid, Uram, mutasd meg, hogy el ne tévelyedjem" (RÉ 25,2).

RÉ 57, MRÉ 57

„…megszállott ember…” (Lukács 4,31-44) Lukács 4,31-44

(33) „…megszállott ember…” (Lukács 4,31-44) Jézus a Krisztus, mert Őneki isteni hatalma van: szavának és tetteinek együtt (31-33). Az Úr szava és tette, mindkettő isteni hatalom, mert gyógyít, úgy, ahogy ember soha nem tud gyógyítani. Milyen a megszállottság? Lehetünk gondolatok, rögeszmék, félelmek, beteges cselekvések, indulatok, rossz közérzet megszállottai. Megszállott az, akit külső dolgok irányítanak. Végletes esetben, ez a megszállott ember olyan, mint ma egy pszichiátriai beteg, csak gyógyszerezni tudjuk, de gyógyítani nem, valami megbomlik, és az ember nem ura többé önmagának. Láttál már „kiakadni”, őrjöngeni valakit, akár úgy, hogy megszállottságának mások is áldozatul esnek? Egyedül Jézus tud úrrá lenni ezen az állapoton (35), és mindenféle betegségen, mi pedig mindannyian betegek vagyunk (38-42).