15 Akkor mindazok a férfiak, akik tudták, hogy feleségeik más isteneknek szoktak tömjénezni, és mindazok az asszonyok, akik nagy tömegben ott álltak, meg az egész nép, amely Egyiptomban, Patrószban lakott, így válaszoltak Jeremiásnak: 16 Nem hallgatunk rád abban, amit az Úr nevében hirdettél nekünk, 17 hanem mindazt megtesszük, amit kimondtunk: tömjénezünk az ég királynőjének, és italáldozatot mutatunk be neki, ahogyan tettük mi és atyáink, királyaink és vezetőink Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin. Mert akkor jóllaktunk kenyérrel, jó dolgunk volt, és nem ért minket veszedelem. 18 De amióta abbahagytuk a tömjénezést az ég királynőjének, és nem mutatunk be neki italáldozatot, azóta mindenben szűkölködünk, fegyver és éhínség miatt pusztulunk. 19 És ha mi, asszonyok az ég királynőjének tömjénezünk, és italáldozatot mutatunk be neki, talán férjeink tudta nélkül készítünk áldozati süteményeket, amelyek őt ábrázolják, és úgy mutatunk be neki italáldozatot? 20 Amikor a férfiak, az asszonyok és az egész nép így válaszolt Jeremiásnak, ő ezt mondta az egész népnek: 21 Éppen ezt a tömjénezést nem tudta elfelejteni az Úr: azt, hogy Júda városaiban és Jeruzsálem utcáin tömjéneztetek ti, őseitek, királyaitok, vezetőitek és az ország népe, és ezt vette szívére! 22 Nem tűrhette tovább az Úr gonosz tetteiteket és utálatos szokásaitokat, amelyeket követtetek. Ezért lett országotok borzalmas romhalmazzá, átokszóvá, lakatlanná, amilyen az ma is! 23 Mivel tömjéneztetek, vétkeztetek az Úr ellen, és nem hallgattatok az Úr szavára, nem éltetek az ő törvénye, rendelkezései és intelmei szerint, azért ért utol benneteket ez a veszedelem. Így van ez ma is! 24 Azután ezt mondta Jeremiás az egész népnek és az asszonyoknak: Halljátok meg az Úr igéjét ti, júdaiak mindnyájan, akik Egyiptomban vagytok! 25 Így szól a Seregek Ura, Izráel Istene: Ti és feleségeitek megtettétek, amit kimondtatok: Teljesítjük fogadalmainkat, amelyekben megfogadtuk, hogy tömjénezünk az ég királynőjének, és italáldozatot mutatunk be neki. Jól van, tartsátok meg fogadalmaitokat, teljesítsétek csak fogadalmaitokat! 26 De halljátok meg az Úr igéjét ti, júdaiak mindnyájan, akik Egyiptomban laktok: Esküszöm az én nagy nevemre – mondja az Úr –, hogy egyetlen júdai sem ejti ki többé a nevemet egész Egyiptomban így: Az én Uramra, az élő Úrra mondom! 27 Gondom lesz rájuk, de kárukra és nem javukra. Fegyver és éhínség pusztítja azokat a júdaiakat, akik Egyiptomban vannak, amíg ki nem pusztulnak. 28 Csak az a kevés ember, aki megmenekül a fegyvertől, térhet majd vissza Egyiptomból Júdába. Akkor majd megtudja Júda maradéka, mindazok, akik jövevényként Egyiptomba mentek, hogy kinek a szava teljesedik be: az enyém vagy az övék. 29 Ez lesz annak a jele – így szól az Úr –, hogy megbüntetlek benneteket ezen a helyen, és majd megtudjátok, hogy beteljesednek az én igéim rajtatok, a ti károtokra: 30 Hofra fáraót, Egyiptom királyát ellenségeinek a kezébe adom – így szól az Úr –, azoknak a kezébe, akik az életére törnek, ahogyan Cidkijját, Júda királyát is Nebukadneccar babilóniai király kezébe adtam, aki ellensége volt, és az életére tört.
(20) „…állandóan szemmel tartották őt…”(Lukács 20,20-26) Jézust állandóan szemmel tartották ellenségei, az akkori módszerekkel: kémek követték, akik igaznak tetették magukat (21), és saját szavaival akarták Jézust megfogni és elfogatni (20). Ma, ha akarjuk, ha nem, állandóan szemmel tartanak bennünket, mindent tudnak rólunk, még azt is, ami a hálószobában történik, sőt, azt is, aminek semmilyen valóságalapja nincs. A modern technika már szinte mindenre lehetőséget ad. Bármikor „büntetlenül” elintézheted azt, aki neked nem kívánatos. Illyés Gyula verse jut eszembe, aki egy hosszú mondatot írt a zsarnokságról; természetében az is, ez is zsarnokság; legfeljebb a módszerek mások, a lelkület ugyanaz. Ez a lelkület a rosszindulatúan feltett, ellenséges kérdés minden eleméhez kötődik: császár, hatalom és idegen hatalom, szabadság vagy szolgaság, adó, pénz, vagyon; és hogyan kapcsolódhat mindezekhez az Isten? A mi Urunk egyértelmű választ ad, a világi hatalom az Istentől van, ezért megfizetjük az adót, mert ez is Isten-tiszteletünk része; éppen így maradunk szabadok minden hatalomtól.*
* Istennek pedig van hatalma eltávolítani minden magát istenítő „császárt”. Mindenben ott van a „császár”, a pénzben, a hatalomban, még a kenyérben is, amit megeszünk, de mindezek fölött mindenben ott van az Úr megtartó kegyelme is. Nem tudjuk magunkat függetleníteni a „császártól”, de hitben élhetünk a hatalomhoz való viszonyunkban is. Jézus nem volt forradalmár, de hitte Isten mindenek feletti szuverenitását. Tudta, Őt nemcsak ellenségei, hanem még inkább az Atya jóságos szeme figyeli, ahogy minket is. Ezért Jézus a kérdezők lelkébe látott, felismerte álnokságukat (23) és megadatott neki a válasz is (25).