előző nap
következő nap

"Lázár volt a beteg" Jn 11,1–16

1 Volt pedig egy beteg ember, Lázár, Betániából, Máriának és testvérének, Mártának a falujából. 2 Mária volt az, aki megkente az Urat olajjal, és megtörölte a lábát a hajával. Az ő testvére, Lázár volt a beteg. 3 A nővérei megüzenték Jézusnak: Uram, íme, akit szeretsz, beteg. 4 Amikor Jézus ezt meghallotta, ezt mondta: Ez a betegség nem halálos, hanem az Isten dicsőségét szolgálja, hogy általa megdicsőüljön az Isten Fia. 5 Jézus szerette Mártát, ennek nővérét és Lázárt. 6 Amikor tehát meghallotta, hogy beteg, még két napig azon a helyen maradt, ahol volt, 7 de azután így szólt a tanítványaihoz: Menjünk ismét Júdeába! 8 A tanítványok ezt mondták neki: Mester, most akartak megkövezni a zsidók, és ismét oda mégy? 9 Jézus így válaszolt: Nem tizenkét órája van a nappalnak? Ha valaki nappal jár, nem botlik meg, mert látja e világ világosságát, 10 de ha valaki éjjel jár, megbotlik, mert nincs világossága. 11 Ezeket mondta, azután így szólt hozzájuk: Lázár, a mi barátunk elaludt, de elmegyek, hogy felébresszem. 12 A tanítványok ezt felelték: Uram, ha elaludt, meggyógyul. 13 Pedig Jézus Lázár haláláról beszélt, de ők azt gondolták, hogy álomba merülésről szól. 14 Akkor azután Jézus nyíltan megmondta nekik: Lázár meghalt. 15 Örülök, hogy nem voltam ott: tiértetek, hogy higgyetek. De menjünk el hozzá! 16 Tamás, akit Ikernek neveztek, azt mondta tanítványtársainak: Menjünk el mi is, hogy meghaljunk vele együtt!

Az is lehet beteg, akit Jézus szeret. A testi egészség nem fokmérője Jézus szeretetének. Azonban a Jézussal szeretetkapcsolatban lévő ember betegsége szolgálhatja Isten dicsőségét. Isten dicsősége megmutatkozhat a hívő ember erőtlenségein keresztül is, ahogyan Pál erőtlenségén át vált láthatóvá Isten ereje (vö. 2Kor 12). A te erőtlenségeiden át mi mutatkozik meg: a te önsajnáló méltatlankodásod, vagy Isten dicsősége és ereje?

RÉ 408, MRÉ 327

„Jön a vég, jön a vég!” (Ezékiel 7) Ezékiel 7

(6) „Jön a vég, jön a vég!” (Ezékiel 7) Rettenetes képekkel írja le a próféta Isten haragját. Isten haragja az ember számára a vég (3). Ezt a haragot sok féltőn szerető figyelmeztetés előzte meg, mert Isten meg akarta menteni népét. A harag napján azonban már hiába minden megtérésre irányuló kísérlet (25-26). Isten haragjának végső célja az, hogy az embervilág számára bebizonyítsa, hogy Ő az úr (27). Gondoljunk csak bele, miről van itt szó, hiszen hétköznapi tapasztalataink is hányszor azt igazolják, hogy az emberek minden jóindulattal visszaélnek, és csak akkor értenek, amikor az ember kiteszi az öklét, és abba belefutnak. Akkor döbbennek rá a szabályokra, arra, hogy mi a rend, adott helyzetben ki az úr. Igei értelemben, teológiai magasságokban, de ugyanerről van szó. Figyeljünk fel arra is, amit többször hangsúlyoz a próféta, hogy Isten haragját megérdemelték azok, akiket érint (8), és ebben az esetben Isten saját népét bünteti, mert elsősorban saját népén kéri számon szabadító szeretetének látható következményeit. Isten népe azonban engedetlenné lett. Nemcsak rosszat tett ez a nép, mert cselekedeteink ebben a világban soha nem tökéletesek; hanem arról van itt szó, hogy Isten népe teljesen elromlott, elfajzott.*


* Az istentiszteleti élet bálványimádássá lett. Az emberek közti kapcsolatokat pedig törvénysértés, bűnös uralom, kevélység, erőszak és vérontás jellemzi (10-11). A teljes romlottság ma sem túlzás, ha Isten világosságában tekintünk erre a világra. A bűnnek pedig Isten előtt is meg van a következménye (4). Isten ugyanis nem következmények nélküli Isten. Isten nagy kegyelme, ha valakinek megfordul az élete, újjászületik, és Jézus Krisztus követőjévé lesz. Az ő számára is lehet ebben a világban következménye az engedetlenségnek, de annak már nincs örökkévaló következménye, Jézus Krisztus kegyelme által. A harag napja megtérésre hív.