„Én ma a kezedbe adom ezt, és akkor megtudod, hogy én vagyok az Úr!"
1Kir 20,1–22
1 Benhadad, Arám királya összegyűjtötte egész haderejét. Harminckét király volt vele lovakkal és harci kocsikkal, így vonult Samária ellen, körülzárta, és ostrom alá vette. 2 Követeket küldött Ahábhoz, Izráel királyához a városba, 3 és ezt üzente neki: Így szól Benhadad: Ezüstöd és aranyad az enyém, legszebb feleségeid és fiaid is enyémek! 4 Izráel királya így válaszolt: Ahogy mondod, uram, királyom, tied vagyok én és mindenem. 5 A követek megint eljöttek, és ezt mondták: Így szól Benhadad: Megüzentem neked, hogy add nekem ezüstödet, aranyadat, feleségeidet és fiaidat. 6 Ezért holnap ilyenkor elküldöm hozzád az embereimet. Azok átkutatják palotádat és embereid házait, és ami csak kedves a számodra, mindazt magukhoz veszik, és elhozzák. 7 Akkor Izráel királya összehívta az ország véneit, és ezt mondta: Értsétek meg, lássátok be, hogy a vesztemet akarja! Pedig amikor elküldött hozzám a feleségeimért, fiaimért, ezüstömért és aranyomért, semmit sem tagadtam meg tőle. 8 A vének meg az egész nép ezt mondta neki: Ne hallgass rá, és ne engedj neki! 9 Ekkor ő így szólt Benhadad követeihez: Mondjátok meg az én uramnak, a királynak: Mindazt megteszem, amit először üzentél a te szolgádnak, de ezt a másik dolgot nem tehetem meg. A követek elmentek, és megvitték a választ. 10 Akkor Benhadad ezt az üzenetet küldte neki: Úgy segítsenek engem az istenek most és ezután is, hogy Samáriának a porából még egy-egy marékkal sem fog jutni az utánam jövő hadinépnek! 11 Izráel királya így válaszolt: Mondjátok meg neki, hogy aki kardot köt, ne kérkedjék úgy, mintha már lecsatolta volna! 12 Amint ezt a választ meghallotta Benhadad, aki éppen a királyokkal együtt dőzsölt a sátrakban, sorakozót rendelt el az embereinek. Azok föl is sorakoztak a város ellen. 13 Akkor egy próféta lépett Aháb izráeli király elé, és így szólt: Ezt mondja az Úr: Látod ezt a nagy tömeget? Én ma a kezedbe adom ezt, és akkor megtudod, hogy én vagyok az Úr! 14 Aháb ezt kérdezte: Kik által? Ő így felelt: Ezt mondja az Úr: A tartományi vezérek katonái által. Ki kezdje meg a harcot? – kérdezte Aháb. Ő így felelt: Te magad! 15 Ekkor Aháb számba vette a tartományi vezérek katonáit, ők kétszázharmincketten voltak; azután számba vette az egész hadinépet, csupa izráelit, ők hétezren voltak. 16 Amikor délben kivonultak, Benhadad már részegre itta magát a sátrakban azzal a harminckét királlyal együtt, akik segítették. 17 Először a tartományi vezérek katonái vonultak ki. Benhadad embereket küldött oda, s azok jelentették, hogy Samáriából emberek vonultak ki. 18 Ő azt mondta: Ha békés szándékkal jöttek, fogjátok el őket élve, ha pedig harcolni jöttek, akkor is élve fogjátok el őket! 19 Közben a tartományi vezérek katonái kivonultak a városból, utánuk pedig a haderő. 20 Mindenki levágta a maga ellenfelét, és megfutamodott Arám, Izráel pedig üldözőbe vette. Arám királyának, Benhadadnak sikerült lóháton elmenekülnie, harci kocsijának a lovain. 21 Kivonult Izráel királya is, vágta a lovakat és a harci kocsikat, és nagy vereséget mért Arámra. 22 Akkor a próféta odalépett Izráel királyához, és ezt mondta neki: Menj, és készülődj! Értsd meg és lásd be, hogy mit kell tenned, mert egy év múlva Arám királya ismét ellened vonul!
„…megvitte a hírt követőinek, akik gyászoltak és sírtak.” (Márk 16,9-13)
Márk 16,9-13
(10) „…megvitte a hírt követőinek, akik gyászoltak és sírtak.” (Márk 16,9-13)* Micsoda ellentét: szól a világ legnagyobb örömhíre, és pont Jézus tanítványai nem hallják meg a halál feletti győzelem evangéliumát, hanem továbbra is sírnak, keseregnek, nem hisznek. Valóban, ha nincs hit, mégpedig a feltámadott Jézus Krisztusba és a feltámadásba vetett hit, akkor marad a sírás és a kesergés, illetve ennek sokféle kompenzálása. Ezekkel a kompenzálásokkal tele van a világ és az egyház, mert nincs élő hit. Hatalmas üzenet van abban is, hogy a feltámadott Úr először egy olyan asszonynak jelent meg, aki korábban rossz hírű volt, arról nem is beszélve, hogy az asszonyok akkor nem lehettek hiteles tanúk (9). Más időszámítás kezdődik innentől: Jézus Krisztusban más lett a sorrend, fontosak lettek a nők, az elesettek, a betegek, a rossz hírűek, az ismeretlenek, azok is, akiket nem értékel a világ.
___
* Húsvét három tényre épül. Az egyik az üres a sír ténye, nem volt ott az Úr, mert feltámadott (16,6). A másik húsvéti tény, hogy a feltámadott Jézus Krisztus megjelent, feltámadott testében, tehát „más alakban” (12) magdalai Máriának és két másik tanítványnak, akik útközben voltak (Lukács 24,13-35), meg még többeknek, ahogy azt Lukács és János evangéliumából, valamint Pál leírásából tudjuk (1Korinthus 15,5-8). A harmadik húsvéti tényről majd holnap szólunk.