„...gyönyörködik majd benned az Úr” Ézs 62
„...gyönyörködik majd benned az Úr" (4). Micsoda ígéret! Ha magunkra, múltunkra, bűneinkre nézünk, talán hihetetlen is. De az az Isten, aki megteremtett, és már most is nagyon szeret, a jövőnkre néz. És ő látja, hogy földi életünkkel hogyan formálja jellemünket, s újjáteremtő hatalmával hogyan igazít majd gyönyörűvé minket. Mi csak működjünk együtt vele, s majd meglátjuk, hogy az eredmény valóban gyönyörű lesz.
„…nektek megadatott, hogy megtudjátok a mennyek országának titkait…” (Máté 13,1-23) Máté 13,1-23
(11) „…nektek megadatott, hogy megtudjátok a mennyek országának titkait…” (Máté 13,1-23) A magvető példázatát (3-9) ebben a rovatban is sokszor magyaráztuk már, de a legtökéletesebb magyarázatot a mi Urunk Jézus Krisztus adja erről a példázatról (18-23). A kettő között pedig rámutat arra, hogy kegyelem van rajtunk, akik befogadhatjuk az ő példázatait és Igéit (10-17) Mennyi mindenünk van (12). Ezt azonban az látja meg hálás szívvel, még a legnehezebb helyzetekben is, akinek megadatott a legtöbb, Jézus Krisztus ismerete (11). Ez az ismeret mindenestől ajándék, kegyelmi állapot, hiszen ma is tapasztaljuk, hogy sokan vannak, akik hallják az Isten országának üzenetét és nem értik (Ézsaiás 6,9-10); akik látják az Isten országának valóságát, de nem ismerik fel azt; szívük megkövéredett, nem tudnak megtérni és igazán meggyógyulni (13-15). Micsoda kegyelem, nekünk megadatott, hogy értsük, ismerjük az Igét és azt befogadva, az Úrhoz forduljunk és meggyógyuljunk.
___
* - Ismét hangsúlyozzuk, ez nem valamiféle külső beavatás terméke, hanem a Szentlélek munkája, akiket Ő kicsikké, gyermekekké, együgyűekké, lelki szegényekké tett az okos, bölcs, szép és tehetséges világ rengetegében.
- Akinek Jézus Krisztusba vetett hite van, az hálás szívű, boldog ember (16-17), az ilyen ember tud adni másoknak is, mert a legtöbb, az üdvösség már elvehetetlenül az Övé. Az ilyen ember hirdeti és éli az Úr szavát, de soha nem az eredményre tekint. Az eredmény ugyanis mindenestől az Isten munkája. Ezért a keresztyénség, teológiai értelemben valójában soha nem alapozhat módszerekre, csakis az Úr cselekvésére.
- Ravasz László tömören fogalmaz: „Annak van hite, akit elhívott az Úr, és aki ehhez az eleve elrendelt fogékonysághoz megkapja a teljes kijelentést. Akiből azonban hiányzik ez az érzék, lassanként ott végzi, ahol a Prédikátor könyve.”