előző nap
következő nap

„Királyokat taszít el, és királyokat támaszt” Dán 2,1–23

1 Nebukadneccar uralkodásának tizenkettedik évében álmot látott Nebukadneccar, nyugtalan lett a lelke, és nem tudott tovább aludni. 2 Ekkor elrendelte a király, hogy hívják össze a mágusokat, az igézőket, a varázslókat és a csillagjósokat, hogy mondják meg, mit álmodott a király. Azok eljöttek, és a király elé álltak. 3 A király így szólt hozzájuk: Álmot láttam, és nyugtalan a lelkem, amíg meg nem tudom, hogy mit jelent az álom. 4 A csillagjósok így szóltak arámul a királyhoz: Király, örökké élj! Mondd el az álmot szolgáidnak, és mi megadjuk a magyarázatát. 5 A király így válaszolt a csillagjósoknak: Ez az elhatározásom: Ha nem adjátok tudtomra az álmot és a magyarázatát, akkor darabokra vágnak benneteket, házaitokat pedig szemétdombbá teszik. 6 De ha az álmot és a magyarázatát is meg tudjátok mondani, akkor ajándékokat, birtokokat és nagy méltóságot kaptok tőlem. Mondjátok hát el az álmot és a magyarázatát! 7 Azok másodszor is így válaszoltak: Mondja el a király az álmot az ő szolgáinak, mi pedig majd megadjuk a magyarázatot! 8 A király erre így felelt: Most már bizonyosan tudom, hogy ti csak időt akartok nyerni, mert látjátok, hogy mi az elhatározásom. 9 Ha az álmot nem adjátok tudtomra, csak egyféleképpen ítélhetlek meg titeket: megegyeztetek, hogy hazug és haszontalan dolgokat beszéltek előttem, amíg a körülmények meg nem változnak. Ezért mondjátok el az álmot, és abból tudni fogom, hogy helyes magyarázatot adtok-e nekem. 10 A csillagjósok így válaszoltak a királynak: Nincs olyan halandó a földön, aki a király kívánságának meg tudna felelni; de nincs is olyan nagy és hatalmas király sem, aki ilyen dolgot kérdezett volna mágusaitól, varázslóitól vagy csillagjósaitól. 11 Mert az, amit a király kérdez, igen nehéz. Nincs is más, aki azt el tudná mondani a királynak, csak az istenek, akik nem laknak együtt a testben élőkkel. 12 A király erre nagyon megharagudott, és elrendelte, hogy végezzék ki az összes babiloni bölcset. 13 Amikor kiadták a parancsot, hogy öljék meg a bölcseket, Dánielt és társait is keresni kezdték, hogy őket is megöljék. 14 Ekkor Dániel okos és értelmes szavakkal fordult Arjókhoz, a király testőrparancsnokához, aki már elindult, hogy megölesse a babiloni bölcseket. 15 Így szólt Arjókhoz, a király megbízottjához: Miért adott ki ilyen kegyetlen parancsot a király? Akkor Arjók tudtára adta a dolgot Dánielnek. 16 Dániel erre bement a királyhoz, és azt kérte tőle, hogy adjon neki időt, ő majd megadja a magyarázatot a királynak. 17 Ezután Dániel hazament, és tudtára adta a dolgot társainak, Hananjának, Mísáélnak és Azarjának, 18 majd irgalomért könyörögtek a menny Istenéhez, hogy e titok miatt ne vesszenek el Dániel és társai a babiloni bölcsekkel együtt. 19 Ekkor egy éjszakai látomásban feltárult a titok Dániel előtt, Dániel pedig áldotta érte a menny Istenét. 20 Ezt mondta Dániel: Legyen áldott Isten neve örökkön-örökké; övé a bölcsesség és a hatalom! 21 Ő szabja meg a különböző időket és alkalmakat. Királyokat taszít el, és királyokat támaszt. Ő ad bölcsességet a bölcseknek és tudományt a nagy tudósoknak. 22 Ő tárja fel a mélyen elrejtett titkokat; tudja, mi van a sötétségben, és nála lakik a világosság. 23 Magasztallak és dicsőítelek téged, atyáim Istene, mert bölcsességet és erőt adtál nekem, és most tudtul adtad, amit kértünk tőled, tudtul adtad nekünk a király dolgát.

„Királyokat taszít el, és királyokat támaszt" (21). Az Ó- és az Újszövetség központi helyein jelenik meg ez a hitvallás (1Sám 2,1–10 és Lk 1,46–55) Isten országának hatásáról, a földi hatalmi viszonyok átformálásáról. Dániel és társai a közvetlen életveszélyben tudták felidézni Isten mindenhatóságát. Adjunk ezért hálát mi is, már akkor is, amikor „jól megy a sorunk", hogy még nagyobb természetességgel hihessük a bajok idején.

RÉ 75 MRÉ 75

„…lesznek ketten egy testté…” (Máté 19,1-15) Máté 19,1-15

(5) „…lesznek ketten egy testté…” (Máté 19,1-15)* Jézus Krisztus a házasság kérdését odahelyezi az Isten Igéjének világosságába. Isten szándéka egyértelmű: a házasság egy férfi és egy nő egy életre szóló szövetsége (4-6), hiszen ketten egy testté lesznek (1Mózes 2,24). – 1. Jézus ezzel messze saját korán túl haladt, mert egy férfijogú társadalomban védte a nő biztonságát, miközben eleve kizárta a többnejűséget, a válást (7-9). – 2. Amikor ezt a szigorúságot hallották a tanítványok, őszinte bűnvallás fakadt fel belőlük: akkor nem jó megházasodni, mert alig van, aki mindezt képes betartani (10). Az ember szíve parázna. – 3. A hűség Isten ajándéka, az újjászületés következménye: a házasságban és az élet minden területén. Saját erőnkből csak hűtlenek lehetünk, Isten azonban nem engedi, hogy pillanatnyi örömökért, a jelenért beáldozzuk a jövőt és mindent. Isten erőt ad, tudatos megszentelődő akarásunkhoz, amely a hűségre törekszik, minden áron (12). Akinek van füle, hallja (11), még akkor is, ha tudjuk, a probléma még ennél is árnyaltabb, mert a férfi és nő kapcsolata minden kultúrában képmutatással terhelt.

___

* Jézus Krisztus a házasság kérdését odahelyezi az Isten Igéjének világosságába, Isten eredeti, teremtői szándékának mércéjéhez, hiszen Isten szándéka mindenben az ember javát szolgálja. Isten szándéka egyértelmű: a házasság egy férfi és egy nő egy életre szóló szövetsége (4-6), hiszen ketten egy testté lesznek (1Mózes 2,24). – 1. Jézus ezzel Isten szándékát képviselte, ugyanakkor messze saját korán túl haladt, hiszen ezzel a kijelentéssel egy férfijogú társadalomban védte a nő biztonságát, miközben eleve kizárta a többnejűséget, még abban a formában is, hogy a mózesi törvényre hivatkozva, egy férfi bármilyen okból is elbocsássa feleségét (7-9). A paráznaság esetén való elbocsátás lehetősége is csak a nagyon kései kéziratokban olvasható, tehát valószínűleg Jézus még ebben az esetben sem engedte a válást (5Mózes 24,1).

– 2. Amikor ezt a szigorúságot hallották a tanítványok, őszinte bűnvallás fakadt fel belőlük: akkor nem jó megházasodni, mert alig van, aki ezt képes betartani (10). A farizeusok kérdése is erre utal, amikor a házassági elbocsátás „bulváros” témája mentén szólítják meg Jézust. Az ember szíve parázna, a férfié és a nőé egyaránt, a kapcsolatukat illetően is, és az élet más területén is. Az ember bűnének leginkább tetten érhető formája a paráznaság, a hűtlenség. Bizonyos korokban és kultúrákban a férfiak érvényesíthették ezt a vágyukat, vagy a felszínen úgy kezelik ezt a kérdést, hogy a nőket teljesen elfedik, hogy a férfiszem és szív ne essen határtalanul kísértésbe. Isten Igéje rámutat szívünk keménységére, rámutat parázna lelkünkre; rámutat arra, hogy már Mózes törvénye is a nőt védte, a kialakult, méltatlan helyzetben; ugyanakkor a modern társadalmakban bőven kiderül, hogy a nőt sem kell félteni, mert ha teheti, nem különb a paráznaság terén a férfinál.

– 3. A hűség Isten ajándéka, az újjászületés következménye: a házasságban és az élet minden területén. Saját erőnkből csak hűtlenek lehetünk, Isten azonban nem engedi, hogy pillanatnyi örömökért, a jelenért beáldozzuk a jövőt és mindent. Isten erőt ad, tudatos megszentelődő akarásunkhoz, amely a hűségre törekszik, minden áron (12). Akinek van füle, hallja (11), még akkor is, ha tudjuk, a probléma még ennél is árnyaltabb, mert a férfi és nő kapcsolata minden kultúrában képmutatással terhelt.