előző nap
következő nap

„...eljövök, ...boldog, aki vigyáz, és őrzi ruháját...” Jel 16

1 Ekkor hallottam, hogy a szentélyből egy hatalmas hang így szólt a hét angyalhoz: Menjetek el, és öntsétek ki Isten haragjának hét poharát a földre! 2 Elment az első, kiöntötte a poharát a földre, és csúnya, rosszindulatú fekély támadt azokon az embereken, akiken a fenevad bélyege volt, és akik az ő képmását imádták. 3 A második angyal is kiöntötte a poharát a tengerbe, és az olyanná lett, mint a halott vére, és minden élőlény elpusztult a tengerben. 4 A harmadik angyal is kiöntötte a poharát a folyókba és a vizek forrásaiba, és azok vérré változtak. 5 És hallottam, hogy a vizek angyala így szólt: Igazságos vagy te, a Szent, aki vagy, és aki voltál, hogy így ítéltél; 6 mivel szentek és próféták vérét ontották ki, te is vért adtál nekik inni: megérdemelték. 7 És hallottam, hogy így szólt az oltár: Igen, mindenható Úr Isten, igazak és igazságosak a te ítéleteid. 8 A negyedik angyal is kiöntötte a poharát a napra, és megadatott neki, hogy gyötörje az embereket annak tűző sugarával; 9 és az emberek gyötrődtek a nagy hőségben, és káromolták az Isten nevét, akinek hatalma van ezek fölött a csapások fölött, de nem tértek meg, hogy dicsőséget adjanak neki. 10 Az ötödik is kiöntötte a poharát a fenevad trónjára: országa elsötétült, nyelvüket rágták kínjukban, 11 kínjaik és fekélyeik miatt káromolták a menny Istenét, de nem tértek meg cselekedeteikből. 12 A hatodik is kiöntötte a poharát a nagy folyamra, az Eufráteszre, és kiszáradt a vize, hogy megnyíljék a napkeletről jövő királyok útja. 13 És láttam, hogy a sárkány szájából, a fenevad szájából és a hamis próféta szájából három tisztátalan lélek jön ki: olyanok, mint a békák, 14 mert ördögök lelkei ezek, akik jeleket tesznek, és elmennek az egész földkerekség királyaihoz, hogy összegyűjtsék őket a mindenható Isten nagy napjának harcára. 15 Íme, eljövök, mint a tolvaj: boldog, aki vigyáz, és őrzi ruháját, hogy ne járjon mezítelenül, és ne lássák szégyenét. 16 És összegyűjtötték a földkerekség királyait arra a helyre, amelyet héberül Harmagedónnak neveznek. 17 A hetedik angyal is kiöntötte a poharát a levegőbe, és hatalmas hang szólalt meg a szentélyből, a trón felől: Megtörtént. 18 Ekkor villámlás, zúgás és mennydörgés támadt, és olyan nagy földrengés, amilyen nem volt, amióta ember született a földre: olyan nagy volt a földrengés. 19 A nagy város három részre szakadt, és a pogányok városai összeomlottak. A nagy Babilon is sorra került Isten színe előtt, hogy neki adják Isten haragos indulata borának a poharát. 20 Eltűnt minden sziget, és hegyek sem voltak sehol, 21 az égből jégeső esett az emberekre mázsás szemekben, és káromolták az emberek Istent a jégeső csapása miatt, mert ez a csapás igen nagy volt.

„...eljövök, ...boldog, aki vigyáz, és őrzi ruháját..." (15). Mire gondolhat itt Jézus? Arra az új életre, amit tőle kaptunk, az új ruha ezt jelképezi. De vigyáznunk kell erre a ruhára, hiszen csak ez takarja el a mi „szégyenünket", bűnünket, elrontott életünket. A szentség azt jelenti, vigyázok arra, amit Istentől kaptam. Mindennap igyekszem úgy élni, hogy megmutassam őt az embereknek. Élj ma is így!

RÉ 212 MRÉ 304

„Nyomtató ökörnek ne kösd be a száját!” (5Mózes 25) 5Mózes 25

(4) „Nyomtató ökörnek ne kösd be a száját!” (5Mózes 25)* Isten Igéje védelmet ad népe minden tagjának. – 1. Védi a bűnöst (1-3), mert ha verést érdemelne, negyven botütésnél akkor sem kaphat többet (2Korinthus 11,24). Mi már azt is tudjuk, ha halálos a bűnös bűne, akkor egyszülött Fiát adja érettünk, hogy rajtunk könyörülhessen (János 3,16). A büntetésnek van határa. – 2. Isten kegyelmes, de igazságos is (17-19), ezért Isten Igéje védi az „igazságosságot”, hogy a bűnös világ ki ne zökkenjen egyensúlyából. Isten Igéje arra figyelmeztet, hogy a világ továbbra is gonosz, ezért emlékezni kell az „amáléki” lelkület jelenlétére, nehogy készületlenül érjen bennünket a „támadás”. A mi Urunk megbocsátásra, de állandó készenlétre intett bennünket (Máté 25,13). Isten pedig nem hagyja a gonoszt büntetés nélkül. Ő majd igazságot szolgáltat; odaát kiegyenlítődnek a dolgok. Ezt jó tudni. Isten nem felejt (19). Nem marad elvarratlanul egyetlen szál sem (Zsidókhoz írt levél 10,30). Ne feledjük, Őelőtte mi is csak kegyelmére számíthatunk. – 3. Isten még az állatokat is védi (4). A cséplő ökröt etetni kellett. Isten még az állatokat is védelmébe veszi, hát még az „állatként”, megfeszülve dolgozó embert; ide értve a hivatalos egyházi szolgát is, noha hányan nézik őket semmirekellőnek. Jaj, nekik, ha azok! De, aki erőnek erejével mindent megtesz a rá bízott ügyben, arról Isten nem feledkezik el, legyen az állat, ember, vagy lelkész (1Korinthus 9,9; 1Timóteus 5,18).

___

* Isten Igéje védelmet ad népe minden tagjának.

– 1. Védi a bűnöst (1-3), mert ha verést érdemelne, negyven botütésnél akkor sem kaphat többet (2Korinthus 11,24). Mi már azt is tudjuk, ha halálos a bűnös bűne, akkor egyszülött Fiát adja érettünk, hogy rajtunk könyörülhessen (János 3,16). A büntetésnek van határa. Nem bűneink szerint bánik velünk a mi Urunk. Pedig hányszor használunk hamis mértéket, magunkat képviselve, másokat becsapva, csak „szerepeket” játszva (13-16).

– 2. Isten kegyelmes, de igazságos is (17-19), ezért Isten Igéje védi az „igazságosságot”, hogy a bűnös világ ki ne zökkenjen egyensúlyából. Egy „Amlék” nevű nép kihasználta Isten népének gyengeségét, amikor azok kijöttek a szolgaságból, és lekaszabolták közülük a hátramaradott megfáradtakat. Isten Igéje arra figyelmeztet, hogy a világ továbbra is gonosz, ezért emlékezni kell az „amáléki” lelkület, indulat jelenlétére, nehogy készületlenül érjen bennünket a „támadás”. Jézus Krisztus visszajöveteléig, megkötözve ugyan, de még próbálkozik a gonosz. A mi Urunk megbocsátásra, de állandó készenlétre intett bennünket (Máté 25,13). Isten pedig nem hagyja a gonoszt büntetés nélkül, Ő majd igazságot szolgáltat, odaát kiegyenlítődnek a dolgok. Ezt jó tudni. Isten nem felejt (19). Nem marad elvarratlanul egyetlen szál sem (Zsidókhoz írt levél 10,30). Ne feledjük, Őelőtte mi is csak kegyelmére számíthatunk.

– 3. Isten védi saját népe megmaradását. Ennek csak egyik eszköze az un. sógorházasság törvénye (5-12). Ennél azonban sokkal többről van itt szó. Arról, hogy Isten népe a világ kezdetétől fogva, annak végéig megmarad, ahogy azt hitvallásunkban is bizonyossággal hirdetjük (Heidelbergi Káté 54). Isten ügye nem tőlünk függ, Jézus Krisztus ügye győztes ügy.

– 4. Isten még az állatokat is védi (4). A cséplő ökröt etetni kellett. Isten még az állatokat is védelmébe veszi, hát még az „állatként”, megfeszülve dolgozó embert; ide értve a hivatalos egyházi szolgát is, noha hányan nézik őket semmirekellőnek. Jaj, nekik, ha azok! De, aki erőnek erejével mindent megtesz a rá bízott ügyben, arról Isten nem feledkezik el, legyen az állat, ember, vagy lelkész (1Korinthus 9,9; 1Timóteus 5,18).