előző nap
következő nap

„Mester, kérlek, tekints a fiamra” Lk 9,37–50

37 A következő napon, amikor lejöttek a hegyről, nagy sokaság ment eléje. 38 És ekkor egy ember így kiáltott a sokaságból: Mester, kérlek, tekints a fiamra, mert ő az én egyetlenem. 39 Időnként valami lélek ragadja meg, és hirtelen kiáltozni kezd, úgy rázza őt, hogy habzik a szája, és nehezen távozik tőle, miután meggyötörte. 40 Megkértem tanítványaidat, hogy űzzék ki, de nem tudták. 41 Jézus így szólt: Ó, hitetlen és elfajult nemzedék, meddig leszek még veletek, és meddig szenvedlek még titeket? Vezesd ide a fiadat! 42 Még feléje tartott a fiú, amikor leteperte az ördög és megrázta. Jézus azonban ráparancsolt a tisztátalan lélekre, meggyógyította a gyermeket, és visszaadta az apjának. 43 Mindnyájan elámultak az Isten nagyságán. 44 Jegyezzétek meg jól ezeket a szavakat: az Emberfia emberek kezébe adatik! 45 De ők nem értették ezt a kijelentést, mivel el volt rejtve előlük, hogy ne tudják megérteni. És féltek őt megkérdezni a kijelentés értelméről. 46 Azután vita támadt a tanítványok között arról, hogy melyikük a legnagyobb. 47 Jézus pedig ismerve szívük gondolatát, kézen fogott egy kisgyermeket, és maga mellé állította; 48 majd ezt mondta nekik: Aki befogadja ezt a kisgyermeket az én nevemért, az engem fogad be, és aki engem befogad, azt fogadja be, aki engem küldött. Mert aki a legkisebb mindnyájatok között, az az igazán nagy. 49 Ekkor megszólalt János: Mester, láttunk valakit, aki a te nevedben űzött ki ördögöket, és igyekeztünk megakadályozni ebben, mert nem követ téged velünk együtt. 50 Jézus azonban ezt mondta neki: Ne akadályozzátok őt, mert aki nincs ellenetek, az mellettetek van.

„Mester, kérlek, tekints a fiamra" (38). Egy beteg gyermek apja a legjobbat teszi, amikor Krisztus gyógyító tekintetét kéri beteg fiára. Maga a mennyei Atya valami nagyon hasonlót mond nekünk a megdicsőülés hegyén: „Ez az én Fiam..., reá hallgassatok!" Akkor kérhetjük feltétlen bizalommal Krisztus gyógyító tekintetét életünkre és szeretetteinkre, ha követjük mennyei Atyánk parancsát, hogy Krisztusra figyeljünk, és őt hallgassuk.

RÉ 349 MRÉ 234

„Rendelt az Úr ládájához szolgálattevő lévitákat…” (1Krónikák 16,1-7) 1Krónikák 16,1-7

(4) „Rendelt az Úr ládájához szolgálattevő lévitákat…”(1Krónikák 16,1-7)* Isten ládája Dávid által épített sátorba került, Jeruzsálemben (1). Dávid rendelkezett az énekes léviták rendje felől. Eszerint Ászáfot és rendjét az Úr nevének hirdetésével, tiszteletével és dicséretével bízta meg Dávid (4-7); - Hémánt pedig, akit eredetileg a léviták választottak vezetőjüknek, Gibeonba rendelte az Úr dicséretére (37-43), hiszen a szent sátor és az áldozati kultusz gyakorlása ekkor még ott maradt. Isten hirdetése, magasztalása, dicsérete (4) sokféle hangszerrel történt a szent láda sátrában: lanton, citerán, cintányéron és harsonán (5-6). Dávid egységet és rendet teremtett, mint Isten eszköze, ennek egyik eleme a „központosítás” volt, másik eleme pedig az ebből fakadó feszültségek bölcs kezelése; - a kettő együtt fontos. A papok és a léviták közötti feszültség kitapintható lett. A munkaköri, hatalmi versengések legjobb megoldására a szolgálat megosztását használta fel Dávid. A papok dolga lett a kürtölés az Úr ládája előtt. Cádók és atyjafiai az áldozatok bemutatását végezték Gibeonban (39)** 

 

___

* Isten ládája Dávid által épített sátorba került, Jeruzsálemben (1).

– 1. Istentisztelettel adtak hálát, áldozatokat mutattak be, Dávid megáldotta a népet, és együtt ettek kenyeret, préselt datolyát és aszú szőlőt (2-3).

– 2. Dávid rendelkezett az énekes léviták rendje felől. Eszerint Ászáfot és rendjét az Úr nevének hirdetésével, tiszteletével és dicséretével bízta meg Dávid (4-7); Hémánt pedig, akit eredetileg a léviták választottak vezetőjüknek, Gibeonba rendelte az Úr dicséretére (37-43), hiszen a szent sátor és az áldozati kultusz gyakorlása ekkor még ott maradt.

– 3. Isten hirdetése, magasztalása, dicsérete (4) sokféle hangszerrel történt a szent láda sátrában: lanton, citerán, cintányéron és harsonán (5-6).

– 4. Dávid egységet és rendet teremt, mint Isten eszköze, ennek egyik eleme a „központosítás”, ugyanakkor az ebből fakadó feszültségek bölcs kezelése; - a kettő együtt fontos. A papok és a léviták közötti feszültség kitapintható volt. A munkaköri, hatalmi versengések legjobb megoldására a szolgálat megosztását használta fel Dávid. A papok dolga lett a kürtölés az Úr ládája előtt. Cádók és atyjafiai az áldozatok bemutatását végezték Gibeonban (39).

** A krónikás erre a dávidi rendelkezésre hivatkozhatott az Esdrás korában fennállott papi-lévitai feszültségek idején s igyekezett ismét vonzóvá tenni a léviták ládahordozó tisztét, és azt az alsóbb papi szolgálatot, amelyre őket az ezékieli szemlélet és a papi törvényadás szorította. Obed-Edom, aki a szent láda őrzésével tette magát nevezetessé, bár más forrás kétszer is az énekes léviták közé sorolja, most a kapuőrzők tisztében nyer megerősítést.