előző nap
következő nap

„Mert az Isten országa közöttetek van!” Lk 17,20–37

20 Amikor a farizeusok megkérdezték tőle, hogy mikor jön el az Isten országa, így válaszolt nekik: Az Isten országa nem úgy jön el, hogy az ember azt előre kiszámíthatná. 21 Azt sem mondhatják: Íme, itt, vagy íme, ott van! Mert az Isten országa közöttetek van! * 22 A tanítványoknak pedig ezt mondta: Jönnek majd napok, amikor szeretnétek akár egyetlenegyet is látni az Emberfiának napjai közül, de nem láttok. 23 Ha ezt mondják majd nektek: Íme, ott, vagy íme, itt van – ne menjetek oda, és ne fussatok utána! 24 Mert ahogyan a villám az egész égbolton egyszerre villan fel és fénylik, úgy jön el az Emberfia is az ő napján. 25 Előbb azonban még sokat kell szenvednie és megvettetnie ettől a nemzedéktől. 26 És amint Nóé napjaiban történt, úgy lesz az Emberfia napjaiban is: 27 ettek, ittak, házasodtak, férjhez mentek, egészen addig a napig, amíg Nóé be nem ment a bárkába. Azután jött az özönvíz, és elpusztított mindenkit. 28 Éppen úgy lesz, mint ahogy Lót napjaiban történt: ettek, ittak, adtak, vettek, ültettek, építettek; 29 de amely napon Lót kiment Sodomából, tűz és kénkő esett az égből, és elpusztított mindenkit. 30 Ugyanígy lesz azon a napon is, amelyen az Emberfia megjelenik. 31 Aki azon a napon a háztetőn lesz, a holmija pedig a házban, ne jöjjön le, hogy elvigye, és aki a mezőn lesz, az se forduljon vissza! 32 Emlékezzetek Lót feleségére! 33 Aki meg akarja tartani az életét, elveszti, aki pedig elveszti, megtartja azt. 34 Mondom nektek: azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban, az egyik felvétetik, a másik pedig ott hagyatik. 35 Két asszony őröl együtt, az egyik felvétetik, a másik pedig ott hagyatik. 36 Ketten lesznek a mezőn, az egyik felvétetik, a másik ott hagyatik. * 37 Azok pedig ezt kérdezték tőle: Hol, Uram? Ő pedig így felelt: Ahol a tetem, oda gyűlnek a saskeselyűk is.

„Mert az Isten országa közöttetek van!" (21). Sokak szerint „bennetek" van, ha van. Egy azonban bizonyos: az Isten országa már itt van, Jézus Krisztus testté létele óta. Ha ezt valljuk, és ez irányítja, határozza meg életünket, cselekedeteinket, akkor általa „közöttünk" van.

RÉ 192 MRÉ 330

„Ettek, ittak az Úr színe előtt nagy örömmel.” (1Krónikák 29,20-30) 1Krónikák 29,20-30

(22) „Ettek, ittak az Úr színe előtt nagy örömmel.” (1Krónikák 29,20-30)* Dávid szívében hitből fakadó örvendezés van, amikor átadja királyságát Salamonnak. (20-22). – 1. Örömmel kérik Isten áldását az új királyra. Salamon királyt tömérdek áldozat bemutatásával iktatták be tisztébe, több ezer véres áldozattal. Komoly vérfürdő lehetett ez. Jézus Krisztus egyetlen, tökéletes áldozata óta nincs szükség véres áldozatra; de életünk „odaáldozására” igen. Mi pedig pont fordítva gondoljuk: „véres” áldozatokkal akarjuk megoldani problémáinkat, a másik feláldozása, beáldozása árán; - de önmagunk megtagadását csak hírből és a szánkkal ismerjük (21-22). – 2. Örömmel iktatták be az új király mellett a főpapot is. Ez azt fejezte ki, hogy nincs áldott kormányzás az élő Isten tisztelete nélkül (22). Áldott az a nép, ahol félik az Urat, tisztelik a vezetőt, és mindezt egységben teszik (23-25). – 3. Dávid örömmel adja át szolgálatát. A krónikás Dávid haláláról írva, mesterien foglalja össze élete áldott voltát: megerősíthette Isten népének országát, előkészíthette a templomépítést, „ihletetten” megteremthette a templomi éneklést és liturgiát. Dávid elvégezte, minden nyomorúsága ellenére is, amit az Úr rábízott, ezért „betelve” az élettel térhetett az örökkévaló hazába (26-30).

___

* – 4. Igen, lehet így is, ezzel az örömmel, reménységgel „lelépni”. Ettől az örömtől a konkrét evés és ivás mértéktartó öröme sem lehet idegen (22). Lehet enni és inni, amikor már letettük a lantot, - hiszen nagy vacsorára készülünk odaát (Lukács 14,15-24). Böjtöltünk eleget a „szolgálat” alatt, mint Dávid, negyven éven át. Akkor számára is a böjt ideje volt, és vétkezett, ha ezt nem tartotta be. De, Urunk, adj még majd egy kis emberi örömre is időt, itt. Túl nagy kérés ez?