„...a templomban tanította a népet” Lk 20,1–8
„...a templomban tanította a népet" (1). Jézus azért jött, hogy az Isten útján való járásra tanítson. Ezt mondja: „nem azért tévelyegtek-
e, mert nem ismeritek az Írásokat, sem Isten hatalmát?" (Mk 12,24). A főpapok és az írástudók arról a hatalomról kérdezik Jézust,
amivel csodákat tesz. Jézus válaszként Isten hatalmáról és korlátlan uralmáról beszél. Az embernél mindig a hatalom számít, Istennél
pedig a neki való engedelmesség. Ez mutatja meg életedre nézve, hogy mennyire szereted őt! Te tanítható, engedelmes tanítvány vagy?
RÉ 290 MRÉ 352
„…kiválasztottam magamnak ezt a helyet…” (2Krónikák 7,11-22) 2Krónikák 7,11-22
(12) „…kiválasztottam magamnak ezt a helyet…”(2Krónikák 7,11-22)* A templomról. – 1. Az Úr a jeruzsálemi templom helyét az áldozat házául választotta (12). Az ember maga helyett mást áldoz fel, hogy élhessen. Jézus Krisztusban, a golgotai kereszten Isten beteljesítette és eltörölte az áldozatot, ezért egymást sem kell megemésztenünk, hogy élhessünk; - de önátadásunkkal segíthetjük egymást. Ezért ma a templom Jézus Krisztus megváltó halálának evangéliumát hirdető és ebben részesítő hely. Nem az épület, hanem a Szentlélek részesít a megváltás áldásaiban, de kell a hely, ahol Isten népe összegyűlik és imádkozik Igéért és Lélekért. – 2. A templom az imádság helye, az Isten keresésének háza, hiszen ez az igeszakasz direkten azt hangsúlyozza, ha legalább bajunkban az Úrhoz menekülünk; mégpedig láthatóan, nem szégyellve tesszük ezt, vagyis az „Ő házában, egyházában” közösséget vállalunk Ővele; az Úr meghallja szavunkat, és akarata szerint könyörül rajtunk. – 3. A templom a mennyei erőforrás helye, hogy hűségesek maradhassunk az Úrhoz, az Ő ügyéhez, látható népéhez mindhalálig.
___
* A templomról és a látható egyházról.
– 1. Az Úr a jeruzsálemi templom helyét az áldozat házául választotta (12). Az ember maga helyett mást áldoz fel, hogy élhessen. Jézus Krisztusban, a golgotai kereszten Isten beteljesítette és eltörölte az áldozatot, ezért egymást sem kell megemésztenünk, hogy élhessünk; - de önátadásunkkal segíthetjük egymást. Ezért ma a templom Jézus Krisztus megváltó halálának evangéliumát hirdető és ebben részesítő hely. Nem az épület, hanem a Szentlélek részesít a megváltás áldásaiban, de kell a hely, ahol Isten népe összegyűlik és imádkozik Igéért és Lélekért.
– 2. A templom az imádság helye, az Isten keresésének háza, hiszen ez az igeszakasz direkten azt hangsúlyozza, ha legalább bajunkban az Úrhoz menekülünk; mégpedig láthatóan, nem szégyellve tesszük ezt, vagyis az „Ő házában, egyházában” közösséget vállalunk Ővele; az Úr meghallja szavunkat, és akarata szerint könyörül rajtunk. Ez nem azt jelenti, hogy a belső szobában mondott könyörgést nem hallja meg az Isten. Mégis fontos a mai Ige, miszerint az imameghallgatás összefüggésben van a „templommal”, az Ő látható népének felvállalásával, legyen akármilyen nyomorult is ez a nép (13-16). Nem az a legnagyobb gond, hogy sokan „csak” bajban fordulunk Őhozzá, hanem az, hogy akkor is a magunk módján, mert az ezzel kapcsolatos „szabályokat” is mi akarjuk meghatározni.
– 3. A templom a mennyei erőforrás helye, hogy hűségesek maradhassunk az Úrhoz, az Ő ügyéhez, látható népének minden nyomorúsága ellenére is. Soha ne felejtsük el: Isten szereti az Ő egyházát, akármilyen is az, ezért mi csak úgy szerethetjük az Urat, hogy szeretjük az Ő látható népét, templomát, egyházát (János 21,15-17). Éppen ennek hiánya sorvasztja el a látható egyházat (17-22); - miközben hitben járva tudjuk, hogy a láthatatlan egyházon, magán az Úr ügyén semmi sem vehet ártó diadalmat (Máté 16,18).