„Ez állt a leltárban...” Ezsd 1
„Ez állt a leltárban..." (9). A hazatérő nép újjáépítheti templomát. A perzsa királyi kincstár leltárjegyzéke szerint kiadásra kerülnek a templomi kellékek, így az idegen istenek tiszteletére „elrabolt" eszközök ismét az Urat szolgálják. Emellé kerül a lelki leltár: Istentől elszakadt, tékozló fiúként kiüresedett életünk újból és újból megépülhet, mert Krisztus az átszögezett adóslevél „leltárjegyzéke" szerint minden kincsünket megőrizte, amellyel Istent szolgálhatjuk, azért, hogy engedetlenségeink miatt örökre el ne veszítsük azokat.
RÉ 65 MRÉ 65
„…hirdesse evangéliumát…” (Róma 1,1-15) Róma 1,1-15
(1) „…hirdesse evangéliumát…”(Róma 1,1-15)* Ez a levél valóságos örömhír. Az evangélium legtömörebb megfogalmazása, mindjárt itt a levél kezdetén olvasható. Isten szent Fiáról szól az evangélium, aki test szerint Dávid utóda, de a Szentlélek szerint a halálból való feltámadása által Isten hatalmas Fiának bizonyult. Az ember legnagyobb problémája a bűn zsoldja (Róma 6,23), vagyis a halál. Ezért a legnagyobb örömhír, hogy a mi Urunk legyőzte a halált (3-4). Ezt a valóságos örömhírt Isten választottai tapasztalhatják meg. Isten kiválasztó kegyelme titok, de bizonyosság az övéi számára (16-17). Isten kiválasztotta a római gyülekezetet is a hitre és az engedelmességre. Isten minden népből kiválasztotta az övéit, zsidókat és görögöket egyaránt, az üdvösségre (16-17). Bizonyosságunk van arra nézve, hogy kiválasztott minket is (6). Ezért mi mindenkinek adósai vagyunk az evangéliummal (14).
___
* Ez a levél valóságos örömhír, mert nem az ember ideig tartó vigasságán, örömkísérletein alapul, hanem az evangéliumból fakadó örömön, amely minden körülmények között velünk van, körülvesz bennünket; sőt túlmutat ezen a földi életen.
– 1. A valóságos öröm meghatározása, az evangélium legtömörebb megfogalmazása, mindjárt itt a levél kezdetén, miszerint Isten szent Fiáról szól ez az evangélium, aki test szerint Dávid utóda, de a Szentlélek szerint a halálból való feltámadása által Isten hatalmas Fiának bizonyult. Az ember legnagyobb problémája a bűn zsoldja (Róma 6,23), vagyis a halál. Ezért a legnagyobb örömhír, hogy a mi Urunk legyőzte a halált (3-4).
– 2. A valóságos öröm megtapasztalása: Ezt a valóságos örömhírt Isten választottai tapasztalhatják meg. Isten kiválasztó kegyelme titok, de bizonyosság az övéi számára. Isten kiválasztotta a római gyülekezetet is a hitre és az engedelmességre; - tehát az Úr Jézus Krisztusba vetett hitre, és a gyümölcsöző életre egyaránt. Isten minden népből kiválasztotta az övéit, zsidókat és görögöket egyaránt, az üdvösségre (16-17). Bizonyosságunk van arra nézve, hogy kiválasztott minket is, a hitre és az engedelmességre, mint Isten szeretteit és szentjeit (6). Ez a mi valóságos örömünk forrása, semmi más. De ez az öröm nem tesz elbizakodottá, hiszen mindez kegyelem, aminek pecsétje a hit, és amivel soha nem élhetünk vissza, hanem inkább mindenkire csak reménységgel tekinthetünk (17).
– 3. A valóságos öröm szolgálata: Ezért mi mindenkinek adósai vagyunk az evangéliummal (14). A többi pedig az Úr dolga, aki mindent szépen intéz. Ezért az apostol szeretne mielőbb eljutni Rómába, hogy ezt a valóságos örömhírt személyesen is hirdethesse a gyülekezetnek. Először azonban a korinthusiak adományát Jeruzsálembe viszi, és utána tervezi római útját. A levél ekkor íródhatott, Kr. u. 56 körül (8-15). Isten nemcsak a hitre és az engedelmességre választ ki bennünket, hanem minősített időkben, konkrét szolgálatra is: - akkor apostolságra, amely egy adott üdvtörténeti időhöz kapcsolódott, - ma pedig a magunk helyén, az Őtőle kapott kegyelmi ajándékok sokféleségében hirdethetjük és élhetjük az evangéliumot, de soha nem a saját elgondolásunk, hanem csakis a szent iratok alapján, hívhatunk minden népet Jézus Krisztushoz (1-2; 5).