előző nap következő nap

„...nem tudták igazolni családjukat és származásukat...” Ezsd 2,36–70

36 A papok a következők voltak: Jedajá leszármazottai Jésúa családjából kilencszázhetvenhárman, 37 Immér leszármazottai ezerötvenketten, 38 Pashúr leszármazottai ezerkétszáznegyvenheten, 39 Hárim leszármazottai ezertizenheten. 40 A léviták a következők voltak: Jésúa, Bání, Kadmíél és Hódavjá leszármazottai hetvennégyen. 41 Az énekesek ezek voltak: Ászáf leszármazottai százhuszonnyolcan. 42 A kapuőrséghez tartoztak Sallúmnak, Átérnak, Talmónnak, Akkúbnak, Hatítának és Sóbajnak a leszármazottai, összesen százharminckilencen. 43 Templomszolgák voltak Cíhá fiai, Haszúfá fiai, Tabbáót fiai, 44 Kérósz fiai, Szíahá fiai, Pádón fiai, 45 Lebáná fiai, Hagábá fiai, Akkúb fiai, 46 Hágáb fiai, Samlaj fiai, Hánán fiai, 47 Giddél fiai, Gahar fiai, Reájá fiai, 48 Recín fiai, Nekódá fiai, Gazzám fiai, 49 Uzzá fiai, Pászéah fiai, Bészaj fiai, 50 Aszná fiai, Meúním fiai, Nefúszím fiai, 51 Bakbúk fiai, Hakúfá fiai, Harhúr fiai, 52 Baclút fiai, Mehídá fiai, Harsá fiai, 53 Barkósz fiai, Szíszerá fiai, Temah fiai, 54 Necíah fiai, Hatífá fiai. 55 Salamon szolgáinak a fiai voltak: Szótaj fiai, Szóferet fiai, Perúdá fiai, 56 Jalá fiai, Darkón fiai, Giddél fiai, 57 Sefatjá fiai, Hattíl fiai, Pókeret-Haccebájím fiai és Ámí fiai. 58 A templomszolgák és Salamon szolgáinak a fiai összesen háromszázkilencvenketten voltak. 59 Ezek azok, akik Tél-Melahból, Tél-Harsából, Kerúbból, Addánból és Immérből jöttek, de nem tudták igazolni családjukat és származásukat, azt, hogy valóban Izráelből valók: 60 Delájá fiai, Tóbijjá fiai és Nekódá fiai hatszázötvenketten. 61 A papok közé tartoztak Hobajjá fiai, Hakkóc fiai és Barzillaj fiai. Ez utóbbi a gileádi Barzillaj egyik leányát vette feleségül, és róla kapta a nevét. 62 Ezek keresték bejegyzésüket a származási jegyzékben, de nem találták, ezért meg kellett válniuk a papi szolgálattól. 63 A királyi helytartó pedig megmondta nekik, hogy nem ehetnek az igen szent ételekből, amíg szolgálatba nem lép a főpap, aki dönthet az úrímmal és a tummímmal. 64 Az egész gyülekezet összesen negyvenkétezer-háromszázhatvan fő volt, 65 azonkívül hétezer-háromszázharminchét szolga és szolgálóleány meg kétszáz énekes és énekesnő. 66 Volt hétszázharminchat lovuk, kétszáznegyvenöt öszvérük, 67 négyszázharmincöt tevéjük és hatezer-hétszázhúsz szamaruk. 68 Amikor megérkeztek Jeruzsálembe az Úr házához, egyes családfők önkéntes adományokat ajánlottak föl az Isten háza javára, hogy felépítsék azt a régi helyén. 69 Erejükhöz képest adtak az építés költségeire hatvanegyezer aranydrahmát, ötezer ezüstminát és száz papi köntöst. 70 A papok és a léviták meg a hazatért nép, az énekesek, a kapuőrök és a templomszolgák letelepedtek a maguk városaiban; egész Izráel a maga városaiban.

„...nem tudták igazolni családjukat és származásukat..." (59). A hazatértek felsorolása szolgálati szerep szerint folytatódik. A sor két helyen is megtörik (59.62), ahol a megfelelő dokumentáció hiányzik. Még ma is hangsúlyt helyezünk a múlt dicsőségét igazoló okmányokra (keresztlevél, konfirmációi, esküvői emléklap, presbiteri vagy lelkészi elődök sora), ez az ige azonban a jelen gyülekezetének szolgálati elköteleződéséről szól. A jézusi tanítványok cselekedeteikkel igazolják hitüket és összetartozásukat, nem elődeik származásával.

RÉ 487 MRÉ 278 R

„Ezért nincs mentséged, te ítélkező ember…”(Róma 2,1-10) Róma 2,1-10

(1) „Ezért nincs mentséged, te ítélkező ember…”(Róma 2,1-10) Egy mutatóujj: ő volt, ő a rossz; - aztán szinte hozzágondoljuk: én meg a jó vagyok. Primitív séma, de ma is így gondolkodunk, hívő emberként is. Már az édenkertben így kezdődött: egymásra hárítjuk a felelősséget (1Mózes 3,12-13). Minden vita, feszültség, zsarolás, harc és háború forrása ez. Az apostol visszautal az előző fejezet végén olvasható bűnkatalógusra (29-31).* Isten Igéje leleplez, és Szentlelke által odavezet a golgotai kereszthez. Őrá „mutogathatunk”: Ő nem mutogat vissza, Ő elhordozta önigazoltságunkat, minden gőgünket és halálosan gonosz romlottságunkat. Mi nem ítélkezhetünk, de van ítélet, mert van bűn (4-10). Jézus Krisztus elhordozta a büntetést. Minden kegyelem, Őbenne. Vagyis Őnélküle nincs mentségünk, mert magunk is ugyanazt tesszük, amit azok, akikre éppen mutogatunk. Ez nem azt jelenti, hogy nincs szükség törvényre, tetten érhető bűnök megbüntetésére, hiszen rend nélkül összedőlne a világ. Valójában azonban a bíró semmivel sem különb az elítéltnél. Minden kegyelem. Ez a drága véren szerzett, ingyen kegyelem képes megváltoztatni; - megtérésre hív (4).

___

 

* Érdemes ezt a bűnkatalógust egyenként újra átgondolni, hiszen minden ember a másikra mutogat. Ez egyetemes emberi nyomorúság (1-4).