(6) „… megszabadultunk a törvénytől, úgyhogy új életben a Lélek szerint szolgálunk…”(Róma 7,1-13)* Pál apostol egész életében viaskodott a törvény problémájával. Ugyanakkor Pál tudta a megoldást, amit Isten kegyelmében járva megtapasztalt, és világosan megfogalmazott. Az apostol szerint befejeződött a törvény korszaka, és elkezdődött a Szentlélek korszaka. A törvény tehát parancsolt, de erőt nem adott a parancsolatok megtartásához (7-13). Most Isten adja, Jézus Krisztusban, az Ő Lelkének erejét (4-6). A törvény szent, igaz és jó (12) azért, mert odakényszerít Jézus Krisztus irgalmas szeretetéhez. A törvény arra jó, amire a lázmérő, beteszem a hónom alá, és hamarosan ijedten látom, hogy magas a lázam, tehát rohanok az orvoshoz. A lázmérő nem gyógyít meg, de odakényszerít az orvoshoz. Még pontosabb példa a röntgenkészülék példája, amely szintén nem gyógyít meg, de rámutat a bajra, és azonnal küldenek a szakrendelésre; de ha éjjel-nappal a röntgenkészülék alatt nézegetném magam, belepusztulnék. Ilyen az Isten törvénye: segít odamenekülni az „áldott orvoshoz”, a megváltó Jézus Krisztushoz.

___

*„...ti is, testvéreim, meghaltatok a törvény számára a Krisztus teste által, és ezért másé vagytok: azé, aki feltámadt a halálból...” (4)

– 1. Pál apostol egész életében viaskodott a törvény problémájával. Nem azért, mert ő személyesen nem találta ennek a problémának a megoldását, hanem mert szolgálni akart azok között a csoportok között, akik saját zsidó vagy nem zsidó örökségük miatt különbözőképpen, de egyaránt helytelenül viszonyultak a törvényhez. Az alapkérdés így hangzott: Jézus Krisztus megváltó halála és feltámadása után mi a törvény szerepe a továbbiakban: változatlanul érvényes, részben érvényes, teljesen érvénytelen; érvényes is meg nem is. A zsidó keresztyének szerint a törvény mindenestül érvényes. A görög keresztyének azt hangsúlyozták, hogy a régi elmúlt, Isten pedig Jézus Krisztusban egészen újat adott (2Korinthus 5,17). De akkor hogyan értsük Jézus Krisztus szavát, miszerint Ő nem azért jött, hogy a törvényt eltörölje, hanem, hogy betöltse (Máté 5,17-18). Pál felelősséget érzett minden keresztyénért (1Korinthus 9,22). Ezért érezhető ez a hatalmas gondolati, lelki, teológiai viaskodás, amely a mai Igéből is kiolvasható. Pál egész életében kereste a törvény problémájára a megoldást.

– 2. Ugyanakkor Pál tudta a megoldást, amit Isten kegyelmében járva megtapasztalt, és világosan megfogalmazott. Az apostol szerint befejeződött a törvény korszaka, és elkezdődött a Szentlélek korszaka. A törvény csak parancsolatokat adott, rámutatva ezzel az Isten szerinti jóra, ugyanakkor rámutatva az ember bűnére is, hiszen a tiltás a gyarló ember értelmében és szívében ösztönzi a vágyat (7-13). A törvény tehát parancsolt, de erőt nem adott a parancsolatok megtartásához. Most Isten adja, Jézus Krisztusban, az Ő Lelkének erejét. Ezzel az erővel, az Ő erejével van hatalmunk arra, hogy mássá legyünk, megváltozzunk, új életben járjunk. Az apostol világosan kifejti hitvallását ezzel kapcsolatban (4-6).

– 3. A törvény szent, igaz és jó (12) azért, mert odakényszerít Jézus Krisztus irgalmas szeretetéhez. A törvény arra jó, amire a lázmérő, beteszem a hónom alá, és hamarosan ijedten látom, hogy magas a lázam, tehát rohanok az orvoshoz. A lázmérő nem gyógyít meg, de odakényszerít az orvoshoz. Még pontosabb példa a röntgenkészülék példája, amely szintén nem gyógyít meg, de rámutat a bajra, és azonnal küldenek a szakrendelésre; de ha éjjel-nappal a röntgenkészülék alatt nézegetném magam, belepusztulnék. Ilyen az Isten törvénye: segít odamenekülni az „áldott orvoshoz”, a megváltó Jézus Krisztushoz; - de önmagában a törvény csak a bajra, a bűnre, halálos betegségünkre mutat rá. A törvény Jézus Krisztusra vezérlő mester.