előző nap
következő nap

„...sőt igen sok pap is engedelmeskedett a hitnek” ApCsel 6,1–7

1 Azokban a napokban pedig, mivel nőtt a tanítványok száma, a görögül beszélő zsidók zúgolódni kezdtek a héberül beszélők ellen, hogy a naponkénti gondoskodásban elhanyagolják a közülük való özvegyasszonyokat. 2 Ekkor összehívta a tizenkettő a tanítványok egész gyülekezetét, és ezt mondták nekik: Nem helyes az, hogy az Isten igéjét elhanyagolva mi szolgáljunk az asztaloknál. 3 Hanem válasszatok ki magatok közül, testvérek, hét férfit, akikről jó bizonyságot tesznek, akik telve vannak Lélekkel és bölcsességgel, és őket állítsuk be ebbe a munkába, 4 mi pedig megmaradunk az imádkozás és az ige szolgálata mellett. 5 Tetszett ez a beszéd az egész gyülekezetnek, és kiválasztották Istvánt, aki hittel és Szentlélekkel teljes férfi volt, valamint Fülöpöt, Prokhoroszt, Nikánórt, Timónt, Parmenászt és Nikolaoszt, az antiókhiai prozelitát, 6 az apostolok elé állították őket, és miután imádkoztak, rájuk tették kezüket. 7 Az Isten igéje pedig terjedt, és nagyon megnövekedett a tanítványok száma Jeruzsálemben, sőt igen sok pap is engedelmeskedett a hitnek.

„...sőt igen sok pap is engedelmeskedett a hitnek" (7). A Krisztus ügyével szemben ellenséges papokat, a legreménytelenebbnek tűnő embereket is megérinti, sőt meggyőzi a szavakban (igehirdetésben) és jócselekedetekben (diakóniában) hiteles szolgálat. Mi se mondjunk le senkiről, inkább szóljon a belső intés: „Egy lélekért se érjen vádja téged, hogy temiattad nem látta meg őt" (RÉ 397).

RÉ 455 MRÉ 480

„De az Úrnak nem tetszett, amit Dávid elkövetett…” (2Sámuel 11,14–27) 2Sámuel 11,14–27

(27) „De az Úrnak nem tetszett, amit Dávid elkövetett…” (2Sámuel 11,14–27) MI TÖRTÉNT DÁVIDDAL? Mindenesetre itt látjuk Isten kijelentésének, Igéjének igazságát, amely még Dávid nagy nyomorúságait sem hallgatja el, sőt, jelzi, hogy milyen hatalmas és felfoghatatlan az Úr kiválasztó kegyelme. Ez a kegyelem hordozza és nem engedi el Dávidot, de nem is menti fel (27). Ilyet ugyanis nem lehet csinálni, egy királynak végképp nem, a másik feleségét elvenni, ezért ölni, hazudni. Nem megyek bele a részletekbe. Isten nem megfosztani akar bennünket valamitől, amikor ezt tiltja, hanem éppen védeni kíván, hiszen Dávid életében is minden borult ettől kezdve, és rengeteg nyomorúságot okozott másoknak is. Sajnos, a valóságban nemcsak arról van szó, miszerint hemzseg az élet hasonló esetektől, hanem még inkább arról, hogy a paráznaságnak számos változata lehetséges, amikor külső szerepeinkben hívő, makulátlan emberek vagyunk, és mégis kiéljük parázna vágyainkat, még a hitéletben is. Ebben mesterek vagyunk. Csak az Úr Jézus Krisztus kegyelme tart meg...