„Itt sokan voltak együtt és imádkoztak.” ApCsel 12,6–19
6 Amikor Heródes elő akarta vezettetni, azon az éjszakán Péter – két bilinccsel megkötözve – két katona között aludt, az ajtó előtt pedig őrök őrizték a börtönt. 7 És íme, az Úr angyala odalépett hozzá, és világosság támadt a cellában; oldalát meglökve felébresztette Pétert, és így szólt hozzá: Kelj fel gyorsan! És lehulltak a bilincsek Péter kezéről. 8 Ezt mondta neki az angyal: Övezd fel magadat, és kösd fel sarudat! Péter megtette. Az angyal pedig ezt mondta neki: Vedd fel a felsőruhádat, és kövess engem! 9 Péter kiment, és követte őt, de nem tudta, hogy valóság az, amit az angyal cselekszik, hanem azt hitte, hogy látomást lát. 10 Amikor átmentek az első őrségen, majd a másodikon, eljutottak a vaskapuhoz, amely a városba visz. Ez magától megnyílt előttük. Amikor kimentek rajta, végighaladtak egy utcán, azután hirtelen eltűnt mellőle az angyal. 11 Ekkor Péter magához tért, és így szólt: Most tudom igazán, hogy az Úr elküldte az ő angyalát, és kimentett engem Heródes kezéből és mindabból, amit a zsidó nép várt. 12 Amikor ezt felismerte, elment Mária házához, aki a Márknak is nevezett János anyja volt. Itt sokan voltak együtt és imádkoztak. 13 Amikor megzörgette az ajtót, odament egy Rodé nevű szolgálóleány, hogy megtudja, ki az. 14 Megismerve Péter hangját, örömében nem nyitotta ki a kaput, hanem beszaladt, és hírül adta, hogy Péter áll a kapu előtt. 15 De azok azt mondták: Elment az eszed! Ő azonban bizonygatta, hogy úgy van. Azok erre így szóltak: Az ő angyala az! 16 Péter azonban tovább zörgetett. Amikor pedig kaput nyitottak, és meglátták őt, elámultak. 17 Akkor intett nekik a kezével, hogy hallgassanak, és elbeszélte nekik, hogyan vezette ki az Úr a börtönből, majd így szólt: Mondjátok el ezeket Jakabnak és a testvéreknek! Azután kiment, és más helyre távozott. 18 Amikor megvirradt, nagy riadalom támadt a katonák között, hogy vajon mi történt Péterrel. 19 Heródes pedig kerestette őt, és amikor nem találta, kivallatta az őrséget, és megparancsolta, hogy végezzék ki őket. Azután lement Júdeából Cézáreába, és ott tartózkodott.
Az ige tükröt tart elénk arról, hogy milyen a hitünk. Még maga Péter – akivel a csoda megtörténik – sem akarja elhinni, hogy Isten valóban segít. Látomásnak tartja. A gyülekezet, amelyik éppen imádkozik (valószínűleg Péterért is), szellemnek gondolja az apostolt, mintha Isten nem lenne az anyagnak is ura. Rodé elhiszi, csak örömében épp azt nem teszi meg, ami a csodából következik, hogy kinyissa az ajtót. Elég gyakorlatias a hitünk? A valóban követendő példa a történetben, hogy a gyülekezet imádkozik a bajban.
RÉ 394 MRÉ 407„Nem kell meghalnod!” (2Sámuel 19,16–31) 2Sámuel 19,16–31
(24) „Nem kell meghalnod!” (2Sámuel 19,16–31) HOL REMÉLHETÜNK MEGBOCSÁTÁST? – A júdaiak egy emberként visszahívták Dávidot királyuknak, sőt útnak indítottak egy küldöttséget, amely a Jordánnál találkozott a királlyal, és segített neki átkelni a folyón (16–18). – A küldöttek között ott volt Simei (17), aki korábban szitkokat szórt a menekülő Dávidra, csúfosan gyalázva őt (16,5–8). Simei most kénytelen leborulni a visszatérő Dávidtól, és bocsánatot kérni tőle (19–21). – Dávid „most” megbocsátott Simeinek, pedig többen a bosszút várták tőle. Dávid elutasította a kísértést, és nem bántotta Simeit (22–24). Dávid be is tartotta ígéretét, és az ő életében nem kellett meghalnia a gyalázkodó Simeinek. – De ez a megbocsátás csak időleges volt,mert Dávid a fiának, Salamonnak utasításba adta Simei kivégzését (1Királyok 2,8–9), és Simeit ki is végezték (1Királyok 2,36–46).* Létezik ebben a világban ténylegesen bocsánat?** – Persze nem vagyunk makulátlanok. Mindannyian büntetést, halált, kárhozatot érdemlünk.*** – Jézus Krisztusnál várhatunk egyedül kegyelmet.
___
* Olyan ez, mint a nagy szabadság Amerikájában, ahol 25 évet ül egy gyilkos, aztán mégis kivégzik.
** – Mefibóset is gyanúba keveredett, ezért sűrű magyarázkodásba kellett kezdenie Dávid visszatérésekor, hogy nem akarta apja, Saul dinasztiája számára visszaszerezni a hatalmat (16,1–4).
– Mindenesetre Dávid úgy döntött, hogy nem bízhat teljesen Saul fiában. Ezért a korábban, megbocsátása jeleként neki ígért birtok felé kapja csak meg Mefibóset (25–31).
– Jaj annak, akinek magyarázkodnia kell, már a gyanú is elég ok arra, hogy „végezzenek velünk”.
– Hol lehet itt valóban megbocsátásról beszélni?
*** Vegyük tudomásul, ebben a világban, és embereknél nincs bocsánat. Bizony szomorú tapasztalata, hogy itt mindent levernek rajtunk az adott pillanatban, még azt is, amiről csak úgy gondolják, vagy úgy hallották, hogy elkövettük. Egyedül csak Jézus Krisztus a mi oltalmunk és szabadítónk!