előző nap
következő nap

„...ha van valami buzdító szavatok a néphez, szóljatok!” ApCsel 13,13–22

13 Azután Pál és kísérői elhajóztak Páfoszból, és eljutottak a pamfíliai Pergébe; János azonban elvált tőlük, és visszatért Jeruzsálembe. 14 Ők pedig továbbmentek Pergéből, és megérkeztek a piszidiai Antiókhiába. Itt szombaton elmentek a zsinagógába és leültek. 15 A törvény és a próféták felolvasása után a zsinagóga elöljárói odaküldtek hozzájuk, és azt üzenték nekik: Testvéreink, férfiak, ha van valami buzdító szavatok a néphez, szóljatok! 16 Pál felállt, intett a kezével, és ezt mondta: Izráelita férfiak és ti, istenfélők, halljátok! 17 Ennek a népnek, Izráelnek Istene kiválasztotta atyáinkat, és naggyá tette a népet, amikor jövevények voltak Egyiptom földjén, és hatalmas karjával kivezette őket onnan. 18 Azután közel negyven esztendeig hordozta őket a pusztában. 19 És miután eltörölt hét népet Kánaán földjén, örökségül adta nekik azoknak a földjét. 20 Mindez mintegy négyszázötven évig tartott. Ezután bírákat adott nekik egészen Sámuel prófétáig. 21 Ekkor királyt kértek maguknak, Isten pedig Sault, Kís fiát, a Benjámin törzséből való férfit adta nekik negyven esztendőre. 22 Amikor őt elvetette, Dávidot emelte királyukká, akiről bizonyságot is tett, és ezt mondta: Megtaláltam Dávidot, Isai fiát, a szívem szerint való férfit, aki teljesíti minden akaratomat.

Nagy volt az igaz Isten utáni vágy, ezért voltak a zsinagógában az izraeliták mellett istenfélők is, akik a pogányok közül csatlakoztak hozzájuk. Elegük lett a kiüresedett pogányságból, ami gyakran hitetlenséget takart. Itt Jézusról hallottak bizonyságtételt. Mivel napjainkban is sok ilyen vágyakozó ember van, imádkozzunk értük, hogy jó helyen keressenek és találjanak megoldást életük kérdéseire. Amikor lehet, mi is tegyünk nekik bizonyságot Jézusról.

RÉ 161 MRÉ 404

emült ember…” (2Sámuel 20) (2Sámuel 20

(1) „Akadt ott egy elvetemült ember…” (2Sámuel 20) A. G. Inarritu „Korcs szerelmek” (2000) című filmje drámaian mutatja be, hogy MENNYI NYOMORÚSÁGOT OKOZ, HA ELTÉRÜNK AZ ISTENI RENDTŐL. Egy házasságtörés után az új pár gyorsan felújított lakásában egy helyen beszakad az álpadozatra hanyagul ledobált parketta. Az ott tátongó lyuk apró, de rettenetes dolgokat okoz. Csak nagyobb és nagyobb lesz az üreg, szinte szimbolikussá nő. – Dávid vétke is számos, egyre nagyobb nyomorúságokat okozott, neki és sokaknak, élete végéig. Soha nem távozott el Dávid házától a fegyver (12,10). Már-már egyesülne Isten népe, de mégsem! Absolon után, most az aljas Seba lázadt Dávid ellen, maga köré gyűjtve az északi törzseket (1–3).* – Ki itt az elvetemült ember? Dávid, Seba, Jóáb, Amászá, vagy a történetben szereplő „okos” asszony? Mert az „okos” könnyen lehet egyben elvetemült is. Mindenki az, mindenki elvetemült. Tátong a lyuk, mindig beszakad a széle, nagyobb és nagyobb lesz, ki tudja miféle patkányok rohangálnak alatta, amíg végül elnyel a lyuk? Könyörülj Jézus Krisztus!

___

* Seba lázadás (1–3); – majd Dávid hadseregparancsnokainak (Dávid két féltestvére gyermekeinek, Jóábnak és Amászának) egymással való gyilkos harca (4–10); – aztán Jóáb Seba elleni ügyes, de aljas cselvetése (11–22) mutatja a közállapotokat, amelyeket Dávid kénytelen volt eltűrni. Ez a tisztségviselők felsorolásából is kiderül, hiszen ott szerepel Jóáb neve is (23–26).