előző nap
következő nap

„...éppen úgy megadta nekik is a Szentlelket, ahogyan nekünk, és nem tett semmi különbséget közöttünk és közöttük...” ApCsel 15,6–11

6 Összegyűltek tehát az apostolok és a vének, hogy tanácskozzanak ebben az ügyben. 7 Amikor nagy vita támadt, Péter felállt, és így beszélt hozzájuk: Testvéreim, férfiak, ti tudjátok, hogy régtől fogva engem választott ki Isten közületek, hogy az én számból hallják a pogányok az evangélium igéjét, és higgyenek. 8 A szíveket ismerő Isten pedig bizonyságot tett mellettük, amikor éppen úgy megadta nekik is a Szentlelket, ahogyan nekünk, 9 és nem tett semmi különbséget közöttünk és közöttük, mert hit által megtisztította szívüket. 10 Most tehát miért kísértitek azzal Istent, hogy olyan igát akartok a tanítványok nyakába tenni, amelyet sem atyáink, sem mi nem tudtunk elhordozni? 11 Ellenben mi abban hiszünk, hogy az Úr Jézus kegyelme által üdvözülünk. Éppen úgy, mint ők.

Az apostoli gyűlés szép példája annak, hogy Isten népének állásfoglalása akkor jó, ha Isten tetteihez ragaszkodik inkább, mint a maga elveihez. Péter szavai józanságra intenek: „...éppen úgy megadta nekik is a Szentlelket, ahogyan nekünk, és nem tett semmi különbséget közöttünk és közöttük..." (8–9). Sok viszály és szakadás megelőzhető lenne, ha az apostolok alázatával, mértéktartó bölcsességével, egymást megbecsülve szolgálnánk Isten országában.

RÉ 368 MRÉ 248

„…vedd számba…” (2Sámuel 24,1–10) 2Sámuel 24,1–10

(1) „…vedd számba…” (2Sámuel 24,1–10) EZEK A STATISZTIKÁK!Tendenciákat, tényeket mutatnak, meg késztetést arra, hogy a tényeknek higgyünk, és ne a mi Urunk hatalmának, aki hatalmával legyőzte a halált is. Ha a statisztikáknak hinnénk, meg a tényeknek, akkor a megváltás csodája, és minden abból fakadó, alapvető reménységünk is semmissé lenne. A statisztikák fontosak lehetnek, rövidtávon esetleg, de a Sátán késztetése az, ha azokból hosszútávú és végső jövendőnkre nézve vonnánk le következtetést (1). Itt is a nagy kísértő vitte rá erre Dávidot, aki még Jóáb figyelmeztetése ellenére sem állt el az ördögi kísértéstől, hogy északról, nyugatra és délnek haladva megszámolja hadviselő férfiainak számát (4–7). Az adatok egyébként, más helyekkel összevetve, harmonizálhatók (1Krónikák 21,5–6; 27,1–15). Dávid a maga erejében akart bízni, dicsekedni; – pedig az Úrnál van minden győzelmünk záloga, ahogy ezt, milyen szégyen Dávidra nézve, Jóábnak kellett megfogalmaznia: Az Úrnak van hatalma a népet „megszaporítani”, illetve „kicsinyként” is megsegíteni (3).*

___

* – Egyébként, ez a nyolcszázezer északi és ötszázezer déli, tehát összesen egymillióháromszázezer harcos valójában semmi a környező népek hadseregének nagyságához képest (8-9).

– Így járunk, ha dicsekedni akarunk: valójában az derül ki, milyen picik és szánalmasak vagyunk.

– Aki dicsekszik, az Úrral dicsekedjék (Ézsaiás 10,15; 2Korinthus 10,17).

– Dávid végül kénytelen rádöbbeni nyomorúságára és leborulva az Úr előtt, kénytelen elhordozni újabb bukásának következményét (10).