előző nap
következő nap

„...mindenkinek mindenné lettem, hogy mindenképpen megmentsek némelyeket” 1Kor 9,19–23

19 Mert bár én mindenkivel szemben szabad vagyok, magamat mégis mindenkinek szolgájává tettem, hogy minél többeket megnyerjek. 20 A zsidóknak olyanná lettem, mint aki zsidó, hogy megnyerjem a zsidókat; a törvény uralma alatt levőknek, mint a törvény uralma alatt levő – pedig én magam nem vagyok a törvény uralma alatt –, hogy megnyerjem a törvény uralma alatt levőket. 21 A törvény nélkülieknek olyanná lettem, mint aki törvény nélküli – pedig nem vagyok Isten törvénye nélkül, hanem Krisztus törvénye szerint élek –, hogy megnyerjem a törvény nélkülieket. 22 Az erőtleneknek erőtlenné lettem, hogy megnyerjem az erőtleneket: mindenkinek mindenné lettem, hogy mindenképpen megmentsek némelyeket. 23 Mindezt pedig az evangéliumért teszem, hogy én is részestárs legyek abban.

„...mindenkinek mindenné lettem, hogy mindenképpen megmentsek némelyeket" (22). Az apostol nem változtatott semmit az evangéliumon, de szeretettel elment mindenkivel a „második mérföldre" is együttérzésben, megértésben. A közömbös dolgokban tudjunk engedni, hogy minél többeket odavezethessünk a Megváltóhoz. Égő vágyunk legyen, hogy ugyanazt az üdvösséget, amit kegyelemből elnyertünk, a környezetünkben is minél többen elfogadják Jézustól.

RÉ 227 MRÉ 373

„Ez az Úr Igéje, amely Jóelhez, Petúél fiához szólt.” (Jóel 1,1–12) Jóel 1,1–12

(1) „Ez az Úr Igéje, amely Jóelhez, Petúél fiához szólt.” (Jóel 1,1–12) JÓEL PRÓFÉTA KÖNYVE sok talányt vet fel. – 1. Jóel próféta személye ismeretlen, fellépésének ideje is nehezen meghatározható. – 2. Több utalás arra mutat, hogy Jóel próféta működése a babiloni fogság ideje utánra tehető (4,2), a templom és a városfal említése (1,14; 2,7–9) az újjáépítés utáni körülményeket idézi (Kr. e 515–445). – 3. Jóel próféta nevének jelentése: „Az Úr az Isten”. – 4. Jóel próféta küldetése egyetlen üzenet: – Az Úr napja eljövetelének meghirdetése, amely Isten népének jövővárásában központi helyet foglalt el. – A prófécia elhangzásának alkalma egy hosszan tartó aszály ideje alatt elvonuló sáskajárás, amelyet Jóel az egész világra kiterjedő isteni ítélet előjelének lát. – Ez az ítélet Isten népét bűnbánatra és igaz megtérésre hívja, hogy Isten kegyelmet gyakorolhasson rajta. – Az Úr napjának egyértelmű előjelei vannak. Ezek a jelek az idők beteljesedésére készítenek elő. Az egyik legfontosabb ilyen előjel, hogy Isten, az Ő Lelkét ki fogja tölteni népére (3,1). – 5. Most is „bugyborog” a világ, de mi hitben járva nem félünk; – sőt, ébredést remélünk!*

___

* – A sáskák, hernyók, szöcskék, cserebogarak rokonértelmű költői kifejezések.

– A lényeg: Akkora a pusztítás, hogy semmi sem marad az országból (4).

– A próféta szerint a pusztító nyomorúság tapasztalatát, és ennek mindenkori lehetőségét tovább kell adni az elkövetkezendő nemzedékeknek (1–2). Mégpedig azért, hogy ez a veszély tudatosuljon mindenkiben.

– Az iszákosok és a borivók is térjenek magukhoz, mert nem lesz mit inniuk, minden termés odalesz (16–17).

– De ennél nagyobb baj, hogy nem lesz mit ennie a népnek (5–7). A sáskajárást szárazság is tetézi (12). Nincs mit enni és inni (16–20).

– A képeknek azonban a tényszerű pusztításon túl szimbolikus jelentőségük van.

– A szőlő és a fügefa bibliai jelképek, Isten országának bőségét hívatottak hirdetni. A sáskák pedig, mint egy legyőzhetetlen had, felzabálják az Isten ígéreteit? Micsoda ítélet? Mit követett el az Isten népe, hogy Istene szinte visszavonja ígéreteit? (10–12)