előző nap
következő nap

„Minden szabad, de nem minden épít” 1Kor 10,14–11,1

14 Ezért, szeretteim, kerüljétek a bálványimádást! 15 Úgy beszélek hozzátok, mint értelmes emberekhez: ítéljétek meg magatok, amit mondok. 16 Az áldás pohara, amelyet megáldunk, nem Krisztus vérével való közösségünk-e? A kenyér, amelyet megtörünk, nem Krisztus testével való közösségünk-e? 17 Mivel a kenyér egy, mi is mindannyian egy test vagyunk, mert mindannyian az egy kenyérből részesedünk. 18 Nézzétek a test szerinti Izráelt! Akik az áldozatokat eszik, nincsenek-e közösségben az oltárral? 19 De mit mondok ezzel? Talán azt, hogy a bálványáldozat vagy a bálvány ér valamit? 20 Sőt inkább azt, hogy amit a pogányok áldoznak, azt ördögöknek áldozzák és nem Istennek: azt pedig nem szeretném, ha ti az ördögökkel lennétek közösségben. 21 Nem ihattok az Úr poharából is, meg az ördögök poharából is, nem lehettek részesei az Úr asztalának is, meg az ördögök asztalának is. 22 Vagy haragra ingereljük az Urat? Talán erősebbek vagyunk nála? 23 Minden szabad, de nem minden használ. Minden szabad, de nem minden épít. 24 Ne keresse senki a maga javát, hanem a másét. 25 Mindazt, amit a húspiacon árulnak, megehetitek, ne kérdezgessetek semmit lelkiismereti okból, 26 mert az Úré a föld és annak teljessége. 27 Ha meghív titeket a hitetlenek közül valaki, és el akartok menni, mindent megehettek, amit elétek tesznek, ne kérdezgessetek semmit lelkiismereti okból. 28 De ha valaki azt mondja nektek: „Ez bálványáldozati hús", ne egyétek meg: amiatt, aki erre figyelmeztetett, és a lelkiismeret miatt. 29 Lelkiismeretről beszélek, de nem a sajátunkról, hanem a másikéról. Mert miért vádolja az én szabadságomat a másik lelkiismerete? 30 Ha én hálával eszem, miért kárhoztatnának engem azért, amiért én hálát adok? 31 Akár esztek tehát, akár isztok, vagy bármi mást tesztek, mindent Isten dicsőségére tegyetek! 32 Megütközésre ne adjatok okot sem a zsidóknak, sem a görögöknek, sem Isten egyházának, 33 mint ahogyan én is mindenben mindenkinek igyekszem kedvére lenni, nem a magam hasznát keresve, hanem a többiekét, hogy üdvözüljenek.  11,1 Legyetek a követőim, amint én is követője vagyok Krisztusnak.

„Minden szabad, de nem minden épít” (23). A közösségben legyünk figyelmesek a többiekhez. Vigyázzunk arra, hogy „szabadságunkban” ne botránkoztassuk meg őket. A másik javára le lehet mondanunk a saját szabadságunkról is. Keressük mindig azt, ami használ a közösségnek, ami építi a kapcsolatokat. A szeretetben való lemondások miatt nem szegényebbek leszünk, hanem lelki értékekben gazdagabbak.

RÉ 427 MRÉ 431

„Térjetek meg hozzám teljes szívvel…”(Jóel 2,12–27) Jóel 2,12–27

(12) „Térjetek meg hozzám teljes szívvel…”(Jóel 2,12–27)* KÖZELEDIK AZ ÚR NAPJA, A NAGY „SÁSKAJÁRÁS”, DE MÉG EBBEN IS OTT A „KEGYELEM”. – 1. Isten megbánhatatlanul kegyelmes népe iránt (Róma 11,29), ezért még ítéletében is ott az irgalom, amely megtérésre hívja engedetlen népét (12–17). Olyan türelmes, hosszútűrő és irgalmas az Úr, amellyel nem lehet visszaélni. Ez az irgalom ugyanis kőkemény, mint a szikla. Pont olyan, mint a sziklafal a szakadék szélén. Száguldozhatunk féktelenül, de könnyen Isten sziklaszilárd szeretetének ütközhetünk, amely összetör bennünket, de nem enged alázuhanni, ha kell, megnyomorít, de nem engedi kiválasztott népét hitetlenségben maradni. – 2. Isten szánalomra indult népe iránt, mert nem engedi, hogy az Ő dicsőségét, Jézus Krisztusban beteljesített, győztes ügyét bárki is látványosan és vég nélkül gyalázza. Isten óvja az Ő ügyét, ezért óvja méltatlan népét is a gyalázattól; – óvja és ezáltal is megtérésre hívja (17–20). – 3. A próféta látomása ennél is tovább megy, a krisztusi, boldog jövendőremutatva (21–27).**

___

* Jogos az Isten ítélete, mert Isten népe túlment minden határon. Ez a féktelenség Isten dicsőségét gyalázza, sokaknak okoz nyomorúságot, Isten népét pedig hiteltelenné teszi.

** A próféta látomása ennél is tovább megy, a krisztusi, boldog jövendőre mutatva, amikor Isten népe teljes szívvel dicséri Urát, megbecsüli testvéreit és embertársait, valamint azt a lakott földet, amely Isten áldásaként bőséggel terem neki.

A feltámadott Jézus Krisztusban tudjuk, hogy hitben ez az ország már itt van közöttünk, de a maga teljességében odaát lehet a miénk.

Isten országa az igazság, a békesség és az öröm a Szentlélek által (21–27).

– Van miért sírni (17), van miért könyörögni, de van mit remélni; – mégpedig a feltámadott Jézus Krisztusban a teljes megoldást reméljük, minden nyomorúságban és nyomorúság által is (21).