előző nap
következő nap

„Vezetés nélkül elbukik a nép...” Péld 11,1–15

1 A hamis mérleget utálja az Úr, de a pontos súlyt kedveli. 2 Ha jön a kevélység, jön a szégyen is, a szerénységgel pedig bölcsesség jár együtt. 3 A becsületeseket feddhetetlenség vezeti, de a hűtleneket elpusztítja romlottságuk. 4 Nem használ a vagyon a harag napján, az igazság azonban megment a haláltól. 5 A feddhetetlenek útját igazságuk egyengeti, de a bűnös elbukik bűnössége miatt. 6 A becsületeseket megmenti igazságuk, de a hűtleneket rabul ejti saját mohóságuk. 7 Ha meghal a bűnös ember, odalesz a reménysége, és odalesz az erősökhöz fűzött várakozása is. 8 Az igaz megmenekül a nyomorúságból, helyére pedig a bűnös jut. 9 Tönkreteszi szavaival felebarátját az elvetemült, de az igazak tudásuk által megmenekülnek. 10 Vigad a város az igazak javán, és ujjong a bűnösök pusztulásán. 11 A becsületesek áldása építi a várost, de a bűnösök szája romlásba dönti. 12 Kigúnyolja felebarátját az esztelen, az értelmes ember pedig hallgat. 13 A rágalmazó titkokat tár fel, de a hűséges lélek leplezi a dolgot. 14 Vezetés nélkül elbukik a nép, de segítséget jelent, ha sok a tanácsadó. 15 Igen rosszul jár, aki idegenért vállal kezességet, de biztonságban marad, aki gyűlöli a jótállást.

„Vezetés nélkül elbukik a nép..." (14). Vezetettek és egyben vezetők vagyunk mind. Vezetettként tartozunk imádkozni azokért, akik irányítanak. Akiket pedig Isten irányításunk alá rendelt, velünk együtt akkor haladnak jó irányban, ha nemcsak a magunk bölcsességére hagyatkozunk, hanem döntéseinkbe másokat – „tanácsadókat" (14b) – is bevonunk. Mindeközben pedig naponként megkérdezzük: „Mit tegyek, Uram?" (ApCsel 22,10).

RÉ 458 MRÉ 463

„…senki sem jöhet hozzám, ha nem adta meg ezt neki az Atya.” (János 6,60–71) János 6,60–71

(65) „…senki sem jöhet hozzám, ha nem adta meg ezt neki az Atya.” (János 6,60–71) Jó lenne VÉGRE KOMOLYAN VENNÜNK JÉZUS KRISZTUS KIJELENTÉSÉT, az egyház szolgálatát illetően is. Még akkor is, ha kemény és egyértelmű beszéd ez, amin megbotránkozhatunk, hiszen mi gyakran a „homályos” dolgokat szeretjük, a zavarosban ugyanis engedély nélkül lehet halászni (60–61) – 1. A lényegi dolgok nem rajtunk múlnak, az élő hit tekintetében végképpen nem (63–65). – 2. Az élő hit pedig csakis az, amit Péter hitvallása fogalmaz meg a Szentlélek által: „Uram, kihez mennénk, örök élet beszéde van nálad” (68–69). Tartalmában ez ugyanaz a hitvallás, amit Péter korábban megfogalmazott, miszerint Jézus Krisztus az Isten Fia, vagyis a Megváltó (Máté 16,16). – 3. Az élő hit mindenestől az Isten ajándéka; – hiszen, ha „sokan lebzselnek” is az Úr körül, Őrá hivatkozva, attól még lehetnek ma is körülötte Júdások. Lám, ez is a tizenkettő közé tartozott, „testben” (70–71).*

___

*– 4. Áldott legyen az Isten, hogy minket kiválasztott, hitre hívott, és arra méltatott, hogy Őróla tehessünk bizonyságot. A többi nem a mi dolgunk. Erőlködünk, naponta Őhozzá járulunk erőért, de csakis Ő adja az áldást (66–67).