előző nap következő nap

„...boldog, aki nem botránkozik meg énbennem.” Mt 11,1–6

1 Amikor Jézus elmondta parancsait a tizenkét tanítványnak, továbbment onnan, hogy tanítson és igét hirdessen a városokban. 2 János pedig, amikor hallott a börtönben Krisztus cselekedeteiről, elküldte tanítványait, 3 és megkérdezte tőle: Te vagy-e az Eljövendő, vagy mást várjunk? 4 Jézus így válaszolt nekik: Menjetek, és mondjátok el Jánosnak, amiket hallotok és láttok: 5 vakok látnak, és bénák járnak, leprások tisztulnak meg, és süketek hallanak, halottak támadnak fel, és szegényeknek hirdettetik az evangélium, 6 és boldog, aki nem botránkozik meg énbennem.

„...boldog, aki nem botránkozik meg énbennem" (6). Keresztelő János kérdez: Ha Jézus Krisztus a megígért Messiás, akkor miért nem segít rajta? Jézus felelete egyértelmű, de mi gyakran rosszul értjük ezt a választ. Valóban hatalmas csodákkal jár az evangélium hirdetése, de ezek a csodák csak jelek. Bizonyítják, hogy Jézus Krisztus, Isten Fia, Megváltó. Az Isten gyermeke, aki befogadta az evangéliumot, és soha meg nem botránkozik az Úrban, akkor sem, ha ebben a világban már nem tapasztalhatja meg Isten konkrét segítségét.

RÉ 290 MRÉ 352

„…megáldotta őt…” (1Mózes 27,1–33) 1Mózes 27,1–33

(27) „…megáldotta őt…” (1Mózes 27,1–33) GYŐZELEM, VAGY ÁLDÁS? – 1. Rebeka és Jákób győzni akartak. Aki győzni akar,az gátlástalan, hazug, emberi erővel tör előre.* Ezen a hitetlen hozzáálláson nincs ott az Isten áldása. Ennek a gyarló erőlködésnek az sem ad igazolást, hogy itt mindenki hibás, senki sem makulátlan, beleértve a rendelt időt fel nem ismerő, „tötyörgő” Ézsaut ugyanúgy, mint a már idős Izsákot is, aki ismeri az Úr szándékát (25,23), és mégis Ézsaunak akarja továbbadni a „stafétát”, Jákób helyett (5–25). – 2. Tehát, Rebeka és Jákób győzött, de életük nem ettől lett áldott. Hiszen semmit sem nyertek el, amit Isten nem adott volna nekik. – 3. Mindezek ellenére micsoda kegyelem, hogy ez a sok totális gyarlóság, hazugság, csalás sem akadályozhatja meg Isten áldását, kiválasztó, üdvözítő kegyelmének érvényre jutását (33). Ez a bizonyosság azonban előbb–utóbb megtisztít bennünket az aljas, erőlködő aljasságoktól, mert elég az Isten kegyelem (2Korinthus 12,9).**

___

*  Aki győzni akar, az mindent elkövet, bevet, annak semmi sem drága, hogy célját elérje, és gyarló, gátlástalan, hazug emberi erővel tör előre.

** Mégis, ennek a hazugságokkal teli győzelemnek nagy ára van ebben a világban.

Isten nem veti el választottait (Róma 11,29), de e–világi következményeit hordozniuk kell: családjuk hosszú időre szétesett.