„Mert az Emberfia ura a szombatnak.” Mt 12,1–8
Sokan semmibe veszik Isten törvényét, és úgy élnek, ahogy akarnak. Mások – mint a farizeusok – „szűrik a szúnyogot", és minden szabályt a legszigorúbban betartatnak. Nagyon szeretem Jézusban, hogy nem kicsinyes. Mivel engedelmeskedett az Atyának, és minden parancsolatot maradéktalanul betöltött, ha kellett, tudott kivételt is tenni. Törekedjünk arra, hogy Isten törvényét hűségesen megtartsuk, és akkor Szentlelke világosan meg fogja mutatni, hogy mit szabad, és mit nem.
RÉ 101 MRÉ 101
„Miért csaptál be engem?” (1Mózes 29) 1Mózes 29
(25) „Miért csaptál be engem?” (1Mózes 29) AZ ISTEN CSELEKSZIK ÉRTÜNK. Ő nem csap be! – 1. Jákób hazugságának menekülés és sok nyomorúság a következménye. A vétkeknek mindig van következménye; – még ott is, ahol azokat már megbánták és letették.* Isten azonban cselekszik, és javunkra fordítja a nyomorúságot és a próbatételt (Ézsaiás 38,17). – 2. Ezt látjuk ebben a fejezetben is. Isten, ígérete szerint Jákóbbal van Lábán házában is, és miközben Jákób hordozza vétkei következményeit, megtapasztalja azt, amikor őt csapják be. Mindig ez a legjobb isteni lecke, amikor a saját bőrömön tapasztalom meg azt, amit én műveltem másokkal. Na, onnantól kezdve egészen más eredményt mutat a képlet! Bár, még ilyenkor is dolgozik az önzés, hogy „az más”, amit én éltem át; – persze, mert én éltem át! De ez a tapasztalat már alázatosabbá tehet. – 3. Jákóbot, választottját hordozza, és közben élő hitre érleli az Isten: megfeszített munkával, szerelemmel, hosszú várakozással, Ráhel meddőségével is. – 4. Ezalatt, Jákób Leától született első gyermekeiben, Júdában már látjuk megváltásunk ígéretének beteljesedését is. Isten nem csap be!**
___
* A vétkek következményei miatt a legnagyobb kegyelem Isten rendjében élni.
Ebben a világban még így is sok nyomorúság érhet bennünket, mert soha nem tudunk tökéletesen igazodni Isten rendjéhez.
A nyomorúság oka saját vétkeink sora…
Másrészt Isten is bocsát ránk próbákat.
A próbatételt mindig Isten adja.
Ugyanakkor Isten hatalma az, hogy a nyomorúságot és a próbatételt egyaránt javunkra fordíthatja (Ézsaiás 38,17).
** Vegyük észre azt is, hogy mindez az akkori kor kulturális rendjének szokásrendszerében, többnejűségében történik még, amelyet ugyancsak fokozatosan formál az Isten, az Ő örökkévaló rendjéhez.
A kultúra sokféle eleme lehet „relatíve érték”, de Isten örök rendjében lesz áldás.