előző nap
következő nap

„Mert aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az az én testvérem és az én anyám.” Mt 12,38–50

38 Akkor újra megszólította őt néhány írástudó és farizeus: Mester, jelt akarunk látni tőled. 39 Ő pedig így válaszolt nekik: Ez a gonosz és parázna nemzedék jelt követel, de nem adatik neki más jel, csak Jónás próféta jele. 40 Mert ahogyan Jónás három nap és három éjjel volt a hal gyomrában, úgy lesz az Emberfia is a föld belsejében három nap és három éjjel. 41 Ninive lakói feltámadnak majd az ítéletkor ezzel a nemzedékkel együtt, és elítélik ezt a nemzedéket, mert ők megtértek Jónás prédikálására; de íme, nagyobb van itt Jónásnál! 42 Dél királynője feltámad majd az ítéletkor ezzel a nemzedékkel együtt, és elítéli ezt a nemzedéket, mert ő a föld végső határáról is eljött, hogy meghallgassa Salamon bölcsességét; de íme, nagyobb van itt Salamonnál! 43 Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélküli helyeken bolyong, nyugalmat keres, de nem talál. 44 Akkor így szól: Visszatérek házamba, ahonnan kijöttem. Amikor odaér, üresen, kiseperve és felékesítve találja azt. 45 Akkor elmegy, maga mellé vesz másik hét lelket, még magánál is gonoszabbakat, és bemenve megtelepednek ott; és végül ennek az embernek az állapota rosszabb lesz, mint azelőtt volt. Ez történik majd ezzel a gonosz nemzedékkel is. 46 Még beszélt Jézus a sokasághoz, amikor íme, anyja és testvérei megálltak odakint, mert beszélni akartak vele. 47 Valaki szólt neki: Íme, anyád és testvéreid odakint állnak, és beszélni akarnak veled. 48 Ő azonban így felelt annak, aki szólt neki: Ki az én anyám, és kik az én testvéreim? 49 Erre kinyújtotta kezét tanítványai felé, és így szólt: Íme, az én anyám és az én testvéreim! 50 Mert aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az az én testvérem és az én anyám.

Mintha két tűz közé került volna Jézus: a farizeusok és írástudók, vagyis a „hivatalos nagyságok" és saját családtagjai: anyja és testvérei közé. Mindkét csoport határozott elvárással érkezik: az előbbiek a hatalom szavával jelt kívánnak Jézustól (38). Az utóbbiak „beszélni akarnak vele" (46), hogy érzelmileg zsarolják meg. Mindkét csoport irányítani akarja Jézust. Jézus azonban csak egyre hajlandó: hogy azt tegye, amit az Atya parancsol. Megvan-e bennem is ez a bátorság? Jézus bárkit szívesen megerősít az engedelmességben, aki csak kéri.

RÉ 347 MRÉ 233

„…nem mondj…se jót, se rosszat!” (1Mózes 31,22–54) 1Mózes 31,22–54

(24) „…nem mondj…se jót, se rosszat!” (1Mózes 31,22–54) HOGYAN LEHET KIBÉKÜLNI? – 1. A kibékülés csoda, amelynek hátterében Isten munkál,aki visszafogja indulatunkat, mint itt Lábánét. Ha ugyanis elkezdjük egymás szemébe mondani a saját sérelmeinket, az indulatok vulkánja „megöl”. Tényleg jobb nem mondani semmit, se jót, se rosszat… (22–24).* – 2. Ugyanakkor a kibékülés ténylegesen mégiscsak akkor történhet meg, ha az alapvető problémákat, sérelmeket, megoldási lehetőségeket tisztázzuk. Ki kell fakadni a sebeknek, egy Istentől rendelt időben, hogy aztán a gyógyulás elkezdődhessen. Lábán is (25–35; 43), Jákób is (36–42) elmondja a saját sérelmeit, és mindegyiknek igaza van, illetve egyiknek sincs… – 3. A kibékülés feltétele a dolgok látható rendezése, lehatárolása: valamiféle megegyezéssel. Szükség lehet kerítésre is, ahogy a szomszédunk és köztünk is van. Lám, a „szövetségkötés” után, a telekhatárra oszlopokat épített Jákób és Lábán (44–54).** – 4. A kibékülésnél azonban sokkal több a megbékülés: a töredelmes szív bűnbánata, másiknak ajándékozott bocsánata… ***

___

* [1] Jobb nem szólni se jót, se rosszat, a helyzetek többségében: kimaradni belőle, nem beleszólni, mert csak mérgesedik az ügy; –illetve jobb várni a lehiggadásig

** [2] Ebben a konkrét kibékülésben benne van az is, hogy többet, vagy egy ideig nem érintkeznek egymással a felek, de legalább nem veszekednek (48–53).

*** – hiszen Isten is megbékült velünk az Úr Jézus Krisztusban. Ez tényleg csoda.