„Szabad-e...” Mt 19,1–12
„Szabad-e..." (3). Óvakodj azoktól, akiknek embertársaik tragédiái csupán kellékek olyan kérdésekhez, melyek által mások hiányára és önmaguk többletére akarnak rámutatni. A „steril evangéliumot" firtató kérdések mögött mérhetetlen lelketlenség húzódik meg. Mesterkélt kérdésekről való diskurálás helyett valós emberi tragédiákra ad megoldást Isten Jézusban nyújtott kegyelmével. Köszönöm, Uram, hogy az én képmutatásomra te kegyelemmel válaszoltál.
RÉ 395 MRÉ 477
„…meglátta nyomorúságukat…” (2Mózes 4,18–31) 2Mózes 4,18–31
(31) „…meglátta nyomorúságukat…” (2Mózes 4,18–31) ISTEN LÁTJA NYOMORÚSÁGAINKAT! – 1. Nagy volt Isten népének nyomorúsága Egyiptomban (18). Nagy ma is Isten népének nyomorúsága, másként a jólétben és másként az üldözésben. Isten látásában azonban nem csak Isten népéről van szó, hanem minden ember nyomorúságáról, szenvedéséről, legyen az próbatétel vagy büntetés. – 2. Nagy örömhír, hogy Isten meglátja nyomorúságainkat. Isten nemcsak tehetetlenül nézi nyomorúságainkat, hanem mindig cselekszik is értünk, ahol pedig Ő cselekszik, ott megoldás adatik. Sokszor úgy cselekszik Isten, hogy meghalnak a nyomorítók (19). Örömhír az is, hogy az egyiptomiak bűne és nyomorúsága, a fáraó megkeményített szívének nyomorúsága, valamint az ebből fakadó büntetések is Isten előtt vannak. Ne megérteni, megmagyarázni akarjuk az Isten titkát, hanem lássuk abban az örömteli tényt: mindezek Isten előtt vannak. Ez elég, ez így reményteli (21–23). – 3. A legnagyobb örömhír az, hogy Isten szabadítót küld nyomorúságainkban. Mózes előképe Jézus Krisztusnak (27–31), aki véren szerzett vőlegényünk (24–26). Ha marad az itteni kín, Ő akkor is feltámadott!