előző nap következő nap

„Engedjétek e kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, hogy hozzám jöjjenek,...” Mt 19,13–15

13 Ekkor kisgyermekeket vittek hozzá, hogy tegye rájuk a kezét, és imádkozzék értük, a tanítványok azonban rájuk szóltak. 14 De Jézus ezt mondta: Engedjétek e kisgyermekeket, és ne akadályozzátok őket, hogy hozzám jöjjenek, mert ilyeneké a mennyek országa. 15 Azután rájuk tette a kezét, és eltávozott onnan.

Miként fogadod a más korosztályhoz, társadalmi réteghez, kultúrához, népcsoporthoz, politikai irányzathoz tartozó embereket? Legszívesebben rájuk szólnál, hogy ne jöjjenek? Ki is fejezed nemtetszésedet? Jézus azt parancsolja, hogy engedjük őket, és ne akadályozzuk (14) elvárásainkkal, kényelmünkkel, szokásainkkal, fontoskodásunkkal, közönyünkkel azokat, akiket Isten a mi közösségünkben akar a maga közelébe vonni.

RÉ 469 MRÉ 447

„Nézzen rátok az Úr, és ítéljen meg benneteket…” (2Mózes 5) 2Mózes 5

(21) „Nézzen rátok az Úr, és ítéljen meg benneteket…”(2Mózes 5)* A MEGNYOMORÍTÓ RENDSZER TERMÉSZETE. – 1. Nagy hajszában és nyomorúságban végezték a kényszermunkát Isten népének tagjai (1–13). – 2. A megnyomorító rendszer természete az, hogy gonoszul kifundált, mert felügyelőket nemcsak a fáraó emberei közül, hanem megnyomorítottak közül is jelölnek ki (14). Amikor azonban Isten népének legnagyobb vezetői járultak a fáraó elé, és utána rosszabb lett a helyzet, a nép a legfőbb vezetőket okolta, szó szerint úgy, ahogy a kiemelt igeversben olvassuk, miszerint verje meg őket az Isten (19–21). – 3. Na, pont ezzel lehet igazán megnyomorítani, nem a kényszermunkával: belülről osztom, hasítom őket. Amíg egymást bántjuk, okoljuk, a sajátjainkat gyalázzuk, a „rendszernek behódolókat”, meg az éppen kiemelet vezetőinket, addig azt csinálnak velünk, amit akarnak. – 4. Nagy kegyelem, hogy Mózes nem keseredett bele ebbe, hanem tovább imádkozott népéért (22–23). Jézus Krisztus is imádkozott a golgotai kereszt gyalázatában (Lukács 23,34). Meghallgatott imádsága, áldozata valóban szabadulásunkká lett.

___

* A MEGNYOMORÍTÓ RENDSZER TERMÉSZETE.

– 1. Nagy hajszában és nyomorúságban végzik a kényszermunkát Isten népének tagjai.

Ez a nyomorúság az elviselhetetlenségig fokozódik, amikor Mózes és Áron, nagyon átgondolt módon megkérik a fáraót a nép elbocsátására (1–5).

A fáraó szerint ugyanis csak az a nép „álmodozik a szabadságról”, amelynek az energiái nincsenek kellően lekötve (9).

Ezért emelték a vályogvetés napi adagját, és ehhez az egyik alapanyagot, a szalmát is nekik kellett beszerezni (6–13).

– 2. A megnyomorító rendszer természete az, hogy nem értelmes munkát végeztet, hanem energiát lekötő, kimerítő tevékenységgel aláz meg.

Ez a rendszer gonoszul kifundált, mert felügyelőket nemcsak a fáraó emberei közül, hanem megnyomorítottak közül is jelölnek ki.

Ez utóbbiakat büntetik, ha lázadna az elnyomott nép, ők meg majd rendezzék el egymás között (14).

Amikor azonban Isten népének legnagyobb vezetői járultak a fáraó elé, és utána rosszabb lett a helyzet, a nép a legfőbb vezetőket okolta, szó szerint úgy, ahogy a kiemelt igeversben olvassuk, miszerint verje meg őket az Isten (19–21).

– 3. Na, pont ezzel lehet igazán megnyomorítani, nem a kényszermunkával: belülről osztom, hasítom őket, hadd forduljanak egymás ellen, vezetőik ellen, okolják őket a nyomorúságért.

Mindez azóta is tökéletesen működik, mert amíg egymást bántjuk, okoljuk, a sajátjainkat gyalázzuk, a „rendszernek behódolókat”, meg az éppen kiemelet vezetőinket, addig azt csinálnak velünk, amit akarnak.

– 4. Nagy kegyelem, hogy Mózes nem keseredett bele ebbe, hanem tovább imádkozott és cselekedett népéért, pedig saját népe már „utálta” őt (22–23).

Jézus Krisztus is imádkozott a golgotai kereszt gyalázatában, de az Ő imádságában semmi panasz nem volt (Lukács 23,34).

Meghallgatott imádsága, áldozata valóban szabadulásunkká lett.