„...Krisztus jó illata vagyunk Isten dicsőségére...” 2Kor 2,5–17
„...Krisztus jó illata vagyunk Isten dicsőségére..." (15). Katolikus testvéreink liturgiájában megmaradt az ószövetségi tömjén használata jó illatú áldozatul Istennek. Énekeinkben is nyoma van ennek (333,1 és 474). Úgy éljen a keresztyén ember, hogy árassza Krisztus jó illatát. Vannak emberek, akiknek a beszéde, a magatartása „rontja a levegőt"; a Krisztussal kapcsolatban levők legyenek olyanok, mint a szobába bevitt virágcsokor: teremtsenek friss, üde légkört.
RÉ 207 MRÉ 309
„Azután elkészítették a hósent…” (2Mózes 39) 2Mózes 39
(8) „Azután elkészítették a hósent…”(2Mózes 39)* A PAPI RUHÁK KÉT LEGFONTOSABB DARABJA: az éfód (2–7) és a hósen (8–21). – 1. Az éfódra, erre az ujjatlan, vállpántos papi köpenyre rögzítették a pap szíve, melle fölötti részre a hósent. – 2. Mindkét papi ruhadarab jellemzője az volt, hogy az éfódon a két vállpánt aranyfoglalatos ónixkövein, valamint a hósen négyszer háromsoros drágakövein Isten népe tizenkét törzsének neveit hordozta a pap. Amikor a főpap felöltötte a papi ruhákat, bement a szentélybe, majd a szentek szentjébe, Isten színe elé vitte ruházatával, imádságával, áldozatával Isten népének minden tagját. – 3. Fontosak a lényeget kifejező, Isten számára elkülönített, szent, művészi munkával elkészített tárgyak is (8), amelyek akkor is hirdetik Isten szeretetét, amikor a mi szívünk és értelmünk, életünk éppen képtelen az imádságra, akár papként, akár hívőként. – 4. Isten Jézus Krisztusban egyszer s mindenkorra odahelyezte népét, és népén keresztül az egész világot a megváltó Isten színe elé, az Ő megtartó kezébe. Ez a mi egyetlen reménységünk.
___
* A papi ruhák két legfontosabb darabja: az éfód (2–7) és a hósen (8–21).
Az éfódra, erre az ujjatlan, vállpántos papi köpenyre rögzítették a pap szíve, melle fölötti részre a hósent, aranyfoglaltokban, aranykarikákkal és bíborzsinórokkal.
Mindkét papi ruhadarab jellemzője az volt, hogy az éfódon a két vállpánt aranyfoglalatos ónixkövein, valamint a hósen négyszer háromsoros drágakövein Isten népe tizenkét törzsének neveit hordozta a pap.
A hósent kétrét hajtották, így zsebként is szolgált a két ezüstbe foglalt kő, az „urim” és a „tummim” számára, amellyel Isten akaratát tudakolták, gyakran sorsvetéssel, kizárva minden emberi érzelmet és személyességet (szubjektivitást).
Amikor a főpap felöltötte a papi ruhákat, bement a szentélybe, majd a szentek szentjébe, Isten színe elé vitte ruházatával, imádságával, áldozatával Isten népének minden tagját.
Fontosak a lényeget kifejező, Isten számára elkülönített, szent, művészi munkával elkészített tárgyak is (8), amelyek akkor is hirdetik Isten szeretetét, amikor a mi szívünk és értelmünk, életünk éppen képtelen az imádságra, akár papként, akár hívőként.
Isten Jézus Krisztusban egyszer s mindenkorra odahelyezte népét, és népén keresztül az egész világot a megváltó Isten színe elé, az Ő megtartó kezébe.
Ez a mi egyetlen reménységünk.