„Ezért, szent testvéreim, mennyei elhívás részesei, figyeljetek hitvallásunk apostolára és főpapjára, Jézusra,” Zsid 3,1–6
Isten népe szent biztonságban él, mert elhívása mennyei, nem függ e világi tényezőktől. Azt a házat, amelynek részei vagyunk, maga Isten építi. A mi vezérünk Jézus, aki nem szolga (mint Mózes), hanem Fiú, azaz maga is tulajdonos. Ezért kell csakis rá figyelnünk. Életünket az út vége határozza meg, vagyis a biztos üdvösség. Ezért kell mindvégig folyamatosan benne bíznunk, mert utunkon támadhatnak nehézségek. Dicsekedő reménységgel, és Krisztus végső győzelmébe vetett szilárd hittel lehetünk diadalmasak.
RÉ 25 MRÉ 25
„Gondoskodjatok siratóasszonyokról.” (Jeremiás 9) Jeremiás 9
(16) „Gondoskodjatok siratóasszonyokról.” (Jeremiás 9)
A próféta SIRATÓÉNEKET mond (9–21) romlott, hitetlen, „halott” népe felett (1–8).
– 1. Hosszú fejezetek óta komor Jeremiás hangja, szinte mi is belekeseredünk. De ez a komorság nem a próféta búskomorsága, ez nem valamiféle „depresszió”, ami minden mást is csak sötéten láthat. A próféta szomorúsága nem a saját gyarló lelkéből fakad, nem a „pszüchéjéből” tör elő. Hanem Isten Lelkének munkája ez a megszomorodás, és az azt követő prófétai igehirdetés, amely az Isten világosságában rámutat a hitetlenség minden rettenetére.
– 2. Tehát ez egy fontos megkülönböztetés: Mi az, ami a saját lelkünkből tör elő, és mi az, amire az Isten Lelke indít minket: a gyarló „pszüché”, vagy az áldott „pneuma” vezet bennünket!
– 3. A Szentlélek azonban nemcsak siratásra indítja a prófétát. Vegyük észre azt is, hogy minden fejezetben, így itt is van utalás az egyetlen megoldásra. A Szentlélek nemcsak megszomorít, nem is csupán vigasztal, hanem rámutat a megváltó megoldásra: „Aki dicsekedni akar, azzal dicsekedjék, hogy érti és tudja rólam, hogy én vagyok az Úr, aki szeretetet, jogot és igazságot teremtek a földön, mert ezekben telik kedvem…” (23)
___
Hozzáfűzés az igemagyarázathoz
– 4. Szentlélek Úr Isten, jöjj! Advent idején ragyogtasd fel előttünk Jézus Krisztust, akiben kedved telik (Lukács 5,37), és aki által bennünk is kedved telik, mert igazságodhoz, üdvösséges mércédhez igazodhatunk.
Ne a „pszüché” vezessen, hanem a „pneuma”!
Bach kantátáit hallgatva mondhatom példaként, hogy ezekben a művekben tapasztaljuk, milyen az, amikor a hangjegyeket és a mondatokat nem a „pszüché” vezeti.