előző nap
következő nap

„Velem van az Úr, nem félek, ember mit árthat nekem?" Zsid 13,1–6

1 A testvéri szeretet maradjon meg közöttetek. 2 A vendégszeretetről meg ne feledkezzetek, mert ezáltal egyesek – tudtukon kívül – angyalokat vendégeltek meg. 3 Ne feledkezzetek meg a foglyokról, mintha fogolytársaik volnátok, a gyötrődőkről, mint akik magatok is testben vagytok. 4 Legyen megbecsült a házasság mindenki előtt, és a házasélet legyen tiszta, mert a paráznákat és a házasságtörőket ítéletével sújtja Isten. 5 Ne legyetek pénzsóvárak, érjétek be azzal, amitek van, mert ő mondta: „Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged." 6 Ezért bizakodva mondjuk: „Velem van az Úr, nem félek, ember mit árthat nekem?"

Igénk tanítása ijesztő módon ütközik össze jelenkorunk értékvilágával, és számos kérdést tesz fel nekünk. Mit jelent a magánélet szentsége, a szabadság mítosza, az egyéni érvényesülés, a siker, a házasság tisztasága, a birtoklás és fogyasztás lehetősége? Vajon képesek vagyunk-e korlátozni magunkat, vagy ha kell, lemondani a lehetőségekről? Vajon az egyház jele-e ennek?! Meghökkentő, hogy a missziói parancs ígérete milyen szorosan kötődik össze e kérdésekre adott válaszainkkal (5).

RÉ 329 MRÉ 197

„…él az Úr…” (Jeremiás 23,1–22) Jeremiás 23,1–22

(8) „…él az Úr…” (Jeremiás 23,1–22)

KARÁCSONY ISTEN MEGVÁLTÓ SZERETETÉNEK ÜNNEPE.

– 1. Isten megváltó szeretete nem engedi elszéledni és elveszni népét, még a hűtlen pásztorok hanyagsága és saját népének bűnei ellenére sem, hanem összegyűjti és megőrzi őket (1–4). Nem kell félni, rettegni (Lukács 2,10).

– 2. Isten megváltó szeretete olyan királyt ajándékoz népének, aki Isten igazságát, rendjét, bölcsességét irgalommal képviseli ebben a világban. Ez a bizonyosság hit által, Jézus Krisztusban mindenkor a miénk. Őt követve, a legnehezebb helyzetekben is hű pásztorai vagyunk a ránk bízottaknak (5–6).

– 3. Isten megváltó szeretete a karácsonykor született Jézus Krisztust feltámasztotta a halálból. Ezért mi karácsony ünnepén is zengjük, hogy él a mi Urunk, és Őáltala élünk mi is, aki nemcsak Egyiptomból és Babilonból, hanem az elveszett állapotunk fogságából is kiváltott bennünket.

– 4. Sőt, nemcsak saját népe számára, hanem minden nemzetség számára, a mai egyiptomok és babilonok számára is Ő az élet (Lukács 2,10–12). Ahogy ezt az Európai Unió himnusza is megvallja, Schiller verse és Beethoven zenéje által: „Él az Úr, Ő a rugó, Ő az élet, ösztökéje az öröm” (7–8).