előző nap
következő nap

„...amelyik lélek vallja, hogy Jézus Krisztus testben jött el, az Istentől van” 1Jn 4,1–6

1 Szeretteim, ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, hogy Istentől valók-e, mert sok hamis próféta jött el a világba. 2 Az Isten Lelkét erről ismeritek meg: amelyik lélek vallja, hogy Jézus Krisztus testben jött el, az Istentől van. 3 Amelyik lélek pedig nem vallja Jézust, az nem Istentől van. Ez az antikrisztus lelke, amelyről hallottátok, hogy eljön, most pedig már a világban van. 4 Ti Istentől valók vagytok, gyermekeim, és legyőztétek őket, mert nagyobb az, aki bennetek van, mint az, aki a világban van. 5 Ők a világból valók, ezért a világ szerint beszélnek, és a világ rájuk hallgat. 6 Mi Istentől valók vagyunk: aki ismeri Istent, az hallgat ránk, aki nem Istentől van, az nem hallgat ránk. Erről ismerjük meg az igazság lelkét és a tévelygés lelkét.

„...amelyik lélek vallja, hogy Jézus Krisztus testben jött el, az Istentől van" (2). A világban való eligazodás és ehhez kapcsolódva a „mozgatóerők" világos elkülönítése nem egyszerű feladat. Az életünket számtalan helyről célozzák meg üzenetekkel, életvezetési tanácsokkal, a boldogulás útja titkának ismeretével. Mindezekbe még a természetfeletti rejtettséget is belekeverik megtévesztő módon, hogy a hitüket keresőket is megzavarják. Az, hogy kiben milyen lélek lakik, megismerhető a hitvallásából.

RÉ 285 MRÉ 209

„Jóra fordítom…” (Jeremiás 30,12–24) Jeremiás 30,12–24

(18) „Jóra fordítom…” (Jeremiás 30,12–24)

MEGVÁLTÁST!

– 1. Nem is kell aktualizálni a mai igeszakasz diagnózisát. Elég csak újra mondani az Igét. Halálos a bajunk. Gyógyíthatatlan betegek vagyunk. Egy idő után minden „szeretőnk” elhagy bennünket, mert kiderül sok mindenről, amiért valaha hevültünk, hogy „üres” és „hiábavaló”. Megverten, egyedül maradunk. Nem foghatjuk másra „az eredményt”. Hiába akarnánk hárítani, mert mi rontottuk el! Valóban: a másik sem különb! De, most rólunk van szó! Ez, így együtt az, amit a teológia „bűnnek” nevez.  (12–15).

– 2. Megható segítség az, amit Jeremiáson keresztül ígér az Úr. Elpusztulnak a pusztítóink. Mi pedig felszabadulva újra építhetjük életünk romjait. Visszaállíthatjuk méltóságunkat, hiszen nem leszünk többé lenézettek. Helyreállíthatjuk hitünket, istentiszteletünket, hálaéneket zengve az Úrnak (18–22).

– 3. Áldott legyen az Isten, hogy Ő ennél sokkal többet adott, Jézus Krisztusban, hiszen Ő megváltott bennünket. Ebben a világban minden „rendcsinálást” újabb „rendetlenség”, majd „takarítás” követ. Itt minden felszabadulás, visszaállítás, helyreállítás csak időleges. A megváltás örök és maradéktalan. Az utolsó időkben értjük ezt meg igazán – hangsúlyozza Jeremiás. Hiszem, mi már értjük, hisszük, tudjuk, várjuk… (23–24).