„...felállt Jézus, és így kiáltott: Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék!” Jn 7,37–39
„...felállt Jézus, és így kiáltott: Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék!" (37). Ennyit olvasva, teljesen érthetetlen. Mit igyék? Miért? Hogyan? Élelem nélkül lehet bírni egy darabig. Innivaló nélkül sokkal rövidebb ideig, és sokkal nehezebben. Az emberek feszült figyelemmel hallgatták; szinte „itták" a szavait. Úgy gondolom, erről beszélt Jézus. Az evangéliumok visszatérő fordulata Jézus hívó szava – akár gyerekekhez, akár felnőttekhez. A szomjúság enyhítésének a képe a teljes Szentírás gyakran használt hasonlata. Kedves bibliaolvasó: a feltámadott Jézus hív!
RÉ 179 MRÉ 494
„Ekkor beszüntették a munkát…” (Ezsdrás 4,17–24) Ezsdrás 4,17–24
(24) „Ekkor beszüntették a munkát…” (Ezsdrás 4,17–24)
„És e rágalomnak tárgya, ronggyá tépve, elcsigázva, szörnyen össze-vissza törve, pellengéren pusztul el…” (Rossini, A sevillai borbély)
– 1. Igen, ez működik. Ma „elektronikus pengékkel” kaszaboljuk egymást. A rágalom befúródik az áldozatba, mint alattomos kukac a fába, és a kellő időben bizonyosan kidögleszti azt.
– 2. Itt is hatott a rágalom. A király, a bevádoló levél alapján kivizsgálta az ügyet, és pontosan arra jutott, amit az ellenség vádja tartalmazott, miszerint Isten népe folyton lázadó nép (17–20). Ezért abba kellett hagyni a jeruzsálemi templom újjáépítését, az újabb parancsig, és az utasítást fegyveres erővel végre kellett hajtatni (21–22)
– 3. Mielőtt átokzsoltárokat kezdenénk el idézni, gondoljunk bele abba, hogy minden vád joggal vádol. Lázadók és igen gyarlók vagyunk. Irgalomra szorulunk. Jogos a büntetés. De nem végleges az ítélet. Egy időre korlátozhatták, de nem ölhették meg az életet (24; Máté 28,6). Az pedig már a rágalmazó ügye, hogy aljasságával elszámoljon, amikor magát jobbnak gondolta és állította be a másiknál.